A hétvégén pont úgy éreztem magam, mint a bibliai házasságkötésekkor, amelyek minimum 3, maximum 7 napig tartottak. Mivel utazgattunk, mindig máshol voltunk a hétvégén, így a szülinapom 3 napig tartott. Amit most nem bántam. :)
Alapvetően nem vagyok egy nagy ünneplős, magamat meg aztán abszolút nem szoktam, de mivel az idei év kerek volt, úgy gondoltam, miért ne járhatna nekem ennyi? Vicces, de így alakult. Ráadásul a születésnapom pont úgy esett, a napjára, hogy anyukámékkal tudtam lenni, ami nagyon jó volt.
Mikor megjöttünk vasárnap, az anyósom Krumplis rétessel várt. Ezt kértem tőle a névnapomra. És olyan rendes volt, mert meg is csinálta. A sógoromtól meg 5 nagy tábla csokit kaptam, amit majd be kell osztanom. Remélem, hogy nem a következő 50 évre. :)
Hétfőn pedig jött a ráadás, az én itthoni tortám. :)
Ez is úgy van, hogy én nem szoktam magamnak tortát csináltatni, mert nem fontos, de mivel most voltam 50, úgy éreztem, hogy jár nekem. És mire is gondolhatnék én magam másra, mint Jane Austen rajongó? Ilyet kértem, és egy csodálatos tortát kaptam.
Alig mertem belevágni. Percekig csak nézegettem, annyira tetszett.
Fantasztikus!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése