Te, mint ajándék!

Life in colors - Babarózsaszín

Life in colors - Téli kedves

Igazi tél lett, ma már úgy jöttem haza, hogy hullott a hó. És nagyon élveztem.

Life in colors -szürkeség

A szürke a kedvenc színem. Ezt már sokszor mondtam, és még sokszor is fogom.
Sokan úgy gondolják, hogy aki szürke, az belevész a láthatatlanba, és nem veszik észre, de ez nincs így. Én imádom a szürkét, mert szerintem olyan jó hangulata van. Nézzétek meg, milyen szép szürkék vannak a képeken! :)

01.07.

Ma van a tesóm névnapja. Nagyon szeretem őt, és most éppen azért küzdök, küzdünk, hogy rendbe jöjjön az élete. Mert úgy gondolom, hogy megérdemelné végre a boldogságot. A család felköszöntötte, van nálunk egy kórus, amit használni szoktunk, és jól esett neki, hogy gondoltunk rá. Hát persze.

Mi nem vagyunk édestestvérek. Sem az anyukánk, sem az apukánk nem ugyanaz, mégis teljesen úgy érezzük, hogy igazi testvérek vagyunk. Sokat lelkizünk, nevetgélünk, poénkodunk, húzzuk egymást. Nagyon mások vagyunk, pedig mindketten februárban születtünk, és az alapneveltetésünk ugyanaz volt. 

Poénkodtunk is, mert délelőtt rám írt, hogy mit csinálok, én pedig írtam neki, hogy sztahanovista módon főzök, mosok, takarítok és vasalok, és hogy majd délután lelkizünk, de aztán az is elmaradt. Mert hogy uszodába kellett vinnem a nagyokat. 

Én szeretek menni, mert ilyenkor van időm olvasni, és lazulni kicsit. Meg jókat beszélgetni, ha úgy adódik, és gyakran adódik, legalábbis teszek róla. :)

De nézzük csak a mai kérdést:


Talán furcsa, amit írok, de én nem vagyok egy nagy színrajongó. Ha színezni kell, vagy alkotni valamit, akkor igen, de például ruhák viselésében abszolút nem használok színes ruhákat. Nem szeretem a feltűnő dolgokat, bár mostanában beszereztem  néhány számomra is meglepő színű ruhát, de néha kell a változatosság. :) A ruháim többsége egyébként szürke, fekete, kék, barna. És nem szeretem a fekete-fehéret, azaz az ünnepi ruházatot sem, nem is igazán hordok ilyesmit. Nagyon kerülöm. 
Ennek ellenére én egy színes egyéniségnek tartom magam, és szeretem is, ha annak látnak. Remélem mások is így vannak vele (mondjuk Ti), és nemcsak érzéki csalódás.  

Ma egyébként az uszodakék szín jelezte számomra a színvilág kavalkádját. Imádom (tudom...) nézni, ahogy a gyerekek úsznak, és ahogy szelik a vizet, és ügyesednek, formálódnak. Én ilyenkor a lelátón ülök (a korlát mögötti hely), mert nem igazán szeretek akkor úszni, amikor tömeg van. Szeretem a magam csendességében és nyugalmában eltölteni és betölteni a sávot. :) Nagyon szeretek úszni, és keresem is rá a lehetőséget. Most úgy döntöttem, hogy heti kétszer megpróbálok eljutni, mert eddig csak egyszer sikerült. Vasárnap esténként, amikor Férj tud lenni a gyerekekkel. De most lehet, hogy az lesz, hogy az egyik délelőttöt választom. Még akkor is, ha tudom, hogy olyankor iskolások vannak ott, itt Móron az úszás a tesi óra része. :) Na, meglátjuk, és mindenképpen beszámolok majd róla, hogy mire jutottam.

Légy kreatív, és álmodj magadnak olyan színeket, amilyet még senki sem látott!

01.06.

 

 

 

Life in colors - Zöld és rózsaszín

Nem tudom, ezek valahogy nem az én világom. Külön-külön sem, de együtt meg főleg. De gondoltam, hátha valakinek tetszik. :)

Boldog Új Évet Kívánok!

Könyvajánló: Jill Mansell: Van az a pénz?

Még mielőtt elutaztunk a szüleimhez, a nagylányommal elmentünk könyvtárba. Mindketten nagy könyv-fanok vagyunk, és szeretünk olvasni. Már a kihozott könyvek felével végeztünk is. Ő két könyvet hozott, és kb. 3 nap alatt el is olvasta őket, jó vastagok. Én csak egyet vittem,  mert tudtam, hogy több helyre megyünk, meg aztán írni is szerettem volna. Mindenesetre 2 este alatt ki- vagy elolvastam (mindenki ahogy gondolja, úgy értse). 

Nagyon szeretem Jill Mansellt, élvezem a könyveit. Ahogy mondani szokták, mindenki nőnek kellene olvasni, mert olyan jól ír. Persze akkor, ha valaki szereti a romatikus irodalmat, és én szeretem.

Már említettem egyszer egy könyvét, nekem az is tetszett. Előtte itthon is elolvastam egy másik regényt tőle, az is tetszett, hamarosan megosztom azt is. 

Még jó, hogy nem sorban kell olvasni... :)

Tartalom:

A Sunday Times bestseller írónőjének 10. magyarul megjelenő regénye! Íme, egy újabb csavarosan humoros és életszerűen pörgős történet.

Lolának tíz évvel ezelo˝tt 1o.ooo fontot ajánlottak - melyik 17 éves lány ne lenne boldog ekkora összeggel? De akadt egy kis bökkenő: Lola fülig szerelmes volt Dougie-ba, és az ajánlat Dougie édesanyjától származott. Feltételül azt szabta, hogy a lány szakítson a fiával.

Lolát semmi nem választhatta el szerelmétől. Aztán a lány családjában kiderült egy rettenetes titok, és Lola nem dönthetett másképp, fogta a pénzt és elfutott.

Most a sors egymás útjába sodorja Lolát és Dougie-t. A lány még mindig rajongva szereti a férfit, de Dougie hallani sem akar Loláról, főleg azután, hogy rájön a lelépési pénzre.

Van ebből a bizarr helyzetből kiút? Lehet visszaszerezni azt, amiről az ember lánya már lemondott, ráadásul pénzért?

Aranyos, könnyed, romantikus.

Kicsit furcsa volt nekem a főszereplőnő nyomulása még ennyi év elteltével, én biztos nem nyomulnék az első szerelmemre, gondoltam magamban, de aztán eszembe jutott az az időszak, amikor 17 éves voltam, és szerelmes. Hogy mi is játszódott le bennem akkor, és mi történt 10 évvel később, és hogy még mindig eszembe jutnak a régi szép idők, noha most vagyok igazán szerelmes. Már tudom. 17 évesen az ember nem is igazán tudja, hogy mi az, csak ő gondolja, hogy ez az. Ráadásul az amolyan igazi, mély, plátói szerelem volt, amiről úgy gondoljuk, tudjátok hogy örökké tart ... :)

Azért szeretettel ajánlom.

Joy

Life in colors - Emlékezős december