Gondolkodtam,

és jól állt. :) Mostanában sok időm volt gondolkodni. :)
A kórházban és itthon is arról elmélkedtem, hogy hogyan működök "én", mint feleség és mint anya. Nagyon sok mindenen elgondolkodtam, átértékeltem és rájöttem, hogy rengeteg javítani valóm van, és van, amiben pedig sok megerősíteni való.
Sosem tartottam magam tökéletes anyának vagy feleségnek, mert úgy gondolom, hogy MINDIG képeznie kell magát egy nőnek. Nem lehet megelégedett a helyzetével és a helyével. Nem hiszek abban, hogy "összeházasodtunk és ott van egy pont". Én abban hiszek, hogy minden körülményben küzdeni kell a házasságért, a kapcsolatért, mindenért.

Sok mindenre jutottam. Nem tudom, hogy okosságok-e, vagy olyan dolgok, amelyeket mindenki tud, de leírtam őket, megerősítve magamban azokat a dolgokat, hogy
- egyrészt, hogy feleségként mi mindenen kell változtatnom (és higgyétek el, ez lett a több!)
- másrészt, hogy 3 gyerekkel mennyire másképp kell beosztani az időmet. (Ismerem magam, és tudom, hogy ez lesz a legnehezebb és legküzdelmesebb feladat. Nem a 3 gyerek, hanem a jó időbeosztás!)
- harmadrészt nőként is oda kell figyelnem magamra. - Ha dicsekedhetek, újra beleférek a 38-as ruháimba, aminek nagyon örülök. :)

EBBEN HISZEK!

Ezért gondoltam, hogy néhány felfedezésemet, komoly és komolytalan felfedezésemet megosztom majd néha-néha veletek. Nekem sokat jelentettek, ezért.