2015. január 20., kedd

Idei tervek és célok

még nincs késő... :)




Én is azok közé tartozom, akik nem szoktak újévi fogadalmat tenni. Nem is voltam soha annak híve, hogy az ember megígér valamit, aztán próbálkozik, próbálkozik, de emberi erővel nem tudja megvalósítani. Mert nem megy! Csak amolyan ideig-óráig...

De ebben az évben kicsit átgondoltam a dolgokat. Nem mondom, hogy minden mindig összeszedett nálam, aki ismer, tudja, hogy kicsit szórakozott és szétszórt vagyok alapvetően, de ha munkáról vagy szervezésről van szó, akkor nincs pardon, akkor pontos terveket készítek... :)
Már eltelt néhány hét a januárból, és még most körvonalazódik az, hogy ebben az évben mi mindent szeretnék csinálni, vagy másképpen.

Az a tervem, hogy idén is sok-sok képet szeretnék készíteni a gyerekeimről, nagyon hálás vagyok azért, hogy létezik okos telefon :)
De emellett vannak olyan változások, amelyeket meg kell tenni, még akkor is, ha nehéz és sok-sok változást igényel. Vagy kis átszervezést...
A célom erre az évre egyrészt az, hogy optimistább leszek, mint eddig :), másrészt megpróbálom lazábban venni az életnek azon részeit, amelyeket felénk fogalmaznak meg kritikailag és családilag (mert mindig lelkizést váltott ki belőlem egy-egy beszólás), továbbá az a célom, hogy nyugodtabb életet éljek, éljünk együtt, mint eddig volt. Tudom, hogy nem lesz könnyű, de megpróbálkozunk vele.


1. A családi istentiszteletek

Eddig is beszélgettünk Istenről a gyerekekkel, de arra gondoltam, hogy ebben is kellene valami változás, változtatás. Már ötletem is van, csak a megvalósítás lassúbb kicsi... De hamarosan beszámolok róla. Remélem :)
Kevés az, amikor a gyerekek elmennek a gyülekezetbe, és szombatonként beszélgetnek a Bibliáról. 
De az is tény, hogy nem akarom rájuk erőltetni az egész dolgot, azt szeretném, ha vágynának az Úr közelségére, de nem azért, mert anya meg apa..., hanem, mert számukra is fontos Isten.

2. Szervezett életet

Egyszerű életet élünk. Értékeset, de egyszerűt.
Ám néha azt érzem, hogy minden az én nyakamba landol, és nem tudom, hogy mikor mit is csináljak, hova kapjak, hova menjek, hogyan szervezzem a dolgokat... Lehet, hogy más anyukának ez nagyon megy, én mostanában kezdek belejönni (az utóbbi 2-3 év elég jól sikerült), de még mindig úgy érzem, hogy van mire nézni, van mit javítani.
Hiszen hamarosan itt van a tavasz is, és bár a kert általában Férjjé, mivel alig van itthon, lelkileg erre is készülnöm kell. Nem sokat kertészkedtem az évek során, mert amióta kertes házunk van, azóta vagy kismama voltam, vagy szültem és pici volt a baba, és őt nem tudtam felvinni a kertbe... de most már másabb lesz a helyzet. Kata is 2 éves lesz hamarosan, jobban fogok tudni segíteni. Meg szeretem is. Kicsit az is a célom, hogy idén ne kelljen olyan sok mindent megvásárolni a boltban, mint tavaly. Mert sajnos tavaly semmi sem termett meg a kertben, nem volt rá időnk...
Idén újra tervezem, hogy a gyerekek megint kapnak egy részt a kertből, amit nekik kell majd rendben tartani.

Egy vega családban a kert mindig jól jön :)

Szeretnék egy gyógy-és fűszernövény kertet is, ez most amolyan titkos álmom, remélem, hogy megvalósul :)

A ház másik oldalára is kell egy esőfogót csinálni, mert a szomszédék házának oldalán nincs csatorna, így az összes vizük alánk folyik, ami elég rossz, mert az az oldal penészedik, így örökös harcban állunk. Nem a szomszéddal (mert hát minek vitatkozzon az ember, ha a másik úgy sem akar változtatni), hanem a foltokkal. De az esőfogó bevált más helyeken, így idén ez is elkészül.

Nem olyan jó föld a miénk, erre is ki kell találnunk valamit, mert már jó lenne a mi gyümölcsfáinkról enni, de alig akarnak nőni... 

Továbbá biztosítottam Tekláékat arról, hogy nem kell félniük, életben maradnak. Nálunk biztosan. :) Úgy látom, hogy nagyon biztonságban érzik magukat, mert eléggé elszemtelenedtek, de ahogy látom ebbe a családba beleférnek. Mert hogy a kutyánk is eléggé szemtelen lett, és néha a Fiókáim is beleesnek ebbe az "aprócska" hibába. 

3. Erősödni a főzésben

Ez mindig is titkos, nagy vágyam volt. Nem lelkesedem a főzésért úgy, mint mondjuk egy-két gasztroblogger, de úgy gondolom, hogy ebben mindig van mit javítani. Ez ezért nehéz, mert az én családom a régimódi, hagyományos ételeket szereti (ugyan hús nélkül), és szeretik, ha visszatérő ételek vannak. Én kicsit kacsingatnék a vegánság felé, néha-néha próbálkozom is, de sok minden rám marad. Úgyhogy meg át kell gondolnom azt, hogy mit hogyan változtassak. :)
Azért hálás vagyok, hogy mi őröljük a búzát, a saját malmunkon, és abból készül a kenyér és a kifli... 

4. Szeretnék többet beszélgetni a gyerekeimmel a Szentírásról

Nem voltam olyan következetes, mint szerettem volna, vagy amilyennek lennie kell. Szeretném, hogyha többet tudnánk beszélgetni Istenről a gyerekekkel. Ez nagy vágyam. Az, hogy részese legyen a családi istentiszteletnek. :)

5. Reménykedem abban, hogy több időnk lesz a gyerekeinkkel elmenni különböző helyekre :)

Az én gyerekeim már most vágynak Bózsvára. Szeretnék több időt tölteni velük, mindenféle dolgot csinálni velük. Játszani, beszélgetni, kézműveskedni, kirándulgatni, mert már Kata is elég nagy ahhoz, hogy használ a lábait :)

6. Szeretnék idén jó adag felesleges, vagy feleslegesnek tűnő holmitól megszabadulni 

Már most elkezdtem. Lassan haladok, mert sok minden gyűlt össze az évek alatt, amire már nincs szükségünk, de valahogy mindig csak pakolgattam a dolgokat. Nekiálltam takarítani a fiókokat, a dobozokat, amennyire csak lehetséges leredukálni, hogy mire van igazán szükségünk... Minél "öregebb" leszek, annál inkább rájövök, hogy mennyi hiábavaló dolog van körülöttünk. A mennybe nem tudjuk elvinni magunkkal egyetlen dolgunkat sem.. 

7. Amennyi időt lehet, szeretnék együtt tölteni a családdal.

Nagyon fontos számomra, hogy sok időt töltsek Férjjel. Ez nem is kérdés ez... Mert mindennél jobban szeretem Őt, és fontosnak érzem, hogy sokat legyünk együtt, hogy beszélgessünk, tervezgessünk, lefektessük a direktívákat :) Jó lesz majd együtt kertészkedni, együtt felfedezni Isten teremtésének hatalmasságát. Jó lesz együtt kirándulni és nyaralni menni. Ha rajtam múlna, akkor már most jól megszervezném az egészet, de nem rajtam múlik sajnos :(

8. Szeretnék többet írni

A gyermektanulmányok írása a kikapcsolódás nekem, az az érzés, amikor elrejtőzhetem Isten szárnyai alá, és a történetek olvasása közben, amíg kitalálok egy-egy feladatot, felfedezem benne Őt, a Megváltót, a Teremtőt, aki nélkül nem akarok élni és létezni! Szeretek írni. Sok titkos tervem is van, de ebbe most nem megyek bele... Mert mindez időhiány kérdése.

9. A legnagyobb vágyam az is, hogy a szombatokon áldás legyen. 

Nekem is, a Férjemnek is, és a gyerekeimnek is. Szeretnék elkészülni időben a szombatra. Szeretnék már péntek napnyugtától belemenni a csendbe, a nyugalomba, mert ez formálja a jellememet és a fejlődésemet, és a gyerekekét is. Szeretném, ha megtanulnánk (családilag) is, hogy megtanuljuk "megszentelni" a szombatot. Ez az amolyan minőségi idő Isten és egymás felé is.
A péntekem mindig nagyon elfoglalt. Nagyon rohanok és mindig az utolsó percben készülök el. Pénteken főzök meg szombatra is, hogy erre se kelljen időt fordítanom, és Istennel tölthessek egy egész napot!  Hatalmas ajándék ez. Nagyon szeretem a szombatot, mint pihenőnapot. Nekünk, nőknek, anyáknak és feleségeknek is szükségünk van erre.
Arra vágyom, hogy már péntek este Isten felé tudjuk fordítani fejünket, gondolatainkat. Azt szeretném, hogy mindennel el tudjak készülni péntek naplementéig.
Azt szeretném, arra vágyom, hogy a gyerekek is arra emlékezzenek, hogy a SZOMBAT egy különleges nap. Isten számára elkülönített.

10. Szeretnék fejlődni, mint anya és mint feleség is.

Meg kell tanulnom kommunikálni a gyerekeimmel és a Férjemmel, hogy olyanná válhassak, mint a Példabeszédek könyvének 31. fejezetében lévő derék asszony. Ez egy nagy cél.

Hát... lesz mire nézni idén...
Remélem, hogy velem tartotok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése