Ez a hét pedig a túlélésről szól. Minden tekintetben.
Anyukám el is jött erre a hétre, hogy segítsen, mert így is túlhajtottam magam, ráadásul közbejött egy jó kis betegség (két napja ágyat nyomok), és magam alatt vagyok. Így anyukám az, aki segít sok mindenben. Főz nekem finom ebédet, vigyáz Katára, tanul Zsófival, én pedig megpróbálom összekaparni magam. Elég nehezen megy :)
Ezen a héten volt SZÜLŐI ÉRTEKEZLET. Nimródom 1. osztályos lesz, ez olyan hihetetlen. Még most született az én kicsikém, és már iskolába is megyünk. Nem tudom, hogy ki izgatottabb, ő vagy én :)
Ma (csütörtök) APÁK NAPJA volt az oviban, utána pedig volt egy amolyan közös búcsúbuli, mert az egyik óvónénink átmegy egy másik csoportba, és nagyon szerettük, meg hiányozni is fog... és minden más. Úgyhogy a gyerekek meglepték egy kis saját rajzzal, virággal, ettek, ittak, közös fotózkodás is volt.
Holnap KATÁNAK lesz születésnapja, vasárnap pedig NIMRÓDNAK. Ez azzal jár, hogy lesz egy kis baráti összejövetel, gyerekbuliszerű, de most, mivel nem vagyok topon, elég lassan mennek a szervezési dolgok. Talán holnapra összejön minden.
De már a nehezén túl vagyok, ma kialudtam magam, és talán a betegségemet is jobban viselem.
Nem tudtam tanítani sem, mert orvoshoz kellett mennem. Évek óta nem voltam orvosnál, de most muszáj volt... :)
De hogy valaki aranyosat is mondjak... a múlt vasárnap volt ZSÓFIA nap. És az én kislányom szeret meglepetéseket készíteni mindenkinek, még a saját osztálytársainak is. Ezért hétfő délután nekiállt kókuszgolyót készíteni. Igen ügyes volt... bár meg kell mondjam, a mértékváltással vannak problémáink. De nagyon ügyes volt :) Nagyon büszke vagyok rá
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése