Filmajánló - A szerelem útján

Már sokszor írtam erről, és még fogok is :), hogy szeretem a romantikus dolgokat. A könyveket és a filmeket is. 

Ha emlékeztek, pár napja említettem a Férjemmel közös, romantikus filmünket, amit mindketten kívülről tudunk, és idézni is szoktunk.

Azt is írtam nektek, hogy  1,5 hét alatt, amit itthon töltöttem a gyerekeimmel és Férjjel, eléggé elszívta az energiáimat. Nem fáradtam el nagyon, közben meg nagyon elfáradtam. Még akkor is, ha a konyhát a végén néha átvette Férj. ❤

Közben azt vettem észre, és ez teljesen megdöbbentett, hogy nem volt időm olvasni. Most, az utolsó pár napban kezdtem el feltölteni magam, és ezek nekem a romantikus filmek. Mostanában sajnos megint, vagy újra rosszul alszom, küzdök is érte, vele. Most is így van. 

Gondoltam, keresek a Youtube-on egy filmet. Rá is akadtam egyre, és nem bántam meg.

A történet:

Nick (Chris Evans) egy pályaudvaron játszik a trombitáján. Másnap egy meghallgatásra kellene mennie, de éjszaka még hivatalos egy bárba, ahol az exe is ott lesz. Miközben ezekethez próbál bátorságot gyűjteni, egy lány, Brooke (Alice Eve) leejti előtte a mobiltelefonját, ahogy az utolsó bostoni vonatot próbálja elérni. A szerelvény azonban nélküle indul el. Brookot kirabolták, így nincs semmi pénze, de reggelig mindenképpen haza kellene jutnia New Yorkból. Nick megpróbál neki segíteni. 

Nem ismertem a filmet, és nem tudtam mire számítsak. Ráadásul Chris Evans eléggé beskatulyázódott Amerika Kapitány szerepébe, és egy színésznek ezek után nehéz kitörni az ilyesmiből. Azon meg még jobban meglepődtem, hogy ő is rendezte a filmet. Nem mindig szokott sikerülni ez a hollywoodi sztároknak. Nem mindenkinek áll jól a rendezés. De azt kell mondjam, ez elég jól sikerült. Szerintem. 

Nem túl bonyolult a történet, de nagyon kedves. KÉt idegen találkozik, és együtt tölt egy estét végigbeszélgetve. Ez akárkivel megtörténhet(ne), de nem történik, főleg, hogy a férfi nem Chris Evans. :) - Bár nekem nem annyira az esetem. 

Jól megírt az egész hangulata, a beszélgetések, nem túl sok klisé van benne, de közben meg szurkolsz nekik,hogy összejöjjenek, de közben meg tudod, hogy nem biztos, hogy lehet. És elég jól sikerült a romantikus rész is, mert tényleg éreztem, hogy szimpatikusak egymásnak. Van kémia, ahogy azt mondani szokták. 

Minden ellenére mégis azt gondolom, hogy egy nagyon szomorú filmről van szó. Két olyan emberről szól, akiknek le kell küzdeniük azt, amitől félnek, és amivel küzdenek. Érdemes megnézn. 

Nagyon ajánlom.