Nem is tudom... Az utóbbi időben, amióta újra van adás a tévénkben,
szeretem nézni a Spektrum Home-ot. Már ha eszembe jut, vagy az időm
engedi. Ez inkább este szokott lenni, és bár a Scott-ikrek a
kedvenceink, néha mást is megnézünk. Van, aki szigetet vásárol, más
luxusotthont, van aki tóparti házat. Mások meg Angliából elköltöznek
Franciaországba vagy Olaszországba... Sokszor érzem azt ezalatt, hogy
hű, az embereknek sok pénzük van!, de aztán azt is tudom, hogy ezek
leginkább nyugdíjasok vagy ténylegesen jómódú családok.
Nimróddal az a sorozat a kedvencünk, amikor egy jómódú pár és egy nehezebb körülmények között élő család 1 hétre helyet cserélnek. A szegényebbek 1 hétig élvezhetik a jómódot, a gazdagabbak meg szembesülnek azzal, hogy másoknak mennyiből kell megélni...
De nem is ez a lényeg. Hanem, amikor nézem a házakat, egyfajta csillogás van benne, túlzások, nagy terek, hatalmas látványos épületek, amit én nem szeretem. Legtöbbször minden fehér és modern, hatalmas és túlzó. Én a kis házakat kedvelem, a fa hangulatot, a kis tereket. Nem szeretném, ha egy házban elvesznének a gyerekek és mi is. Ritkán találkoznánk.
Most, hogy 1 hétig lomtalanítottam, rájöttem, hogy ebben a kis házban is rengeteg holmink van. Eddig is tudtam, és tudom folyamatosan, de mindig szembesülök azzal, hogy túl sok holmink van. Persze, nem tervezem, hogy áttérek a minimalista stílusra, mert az nagyon távol áll tőlem. Tudom, hogy KonMari nagyon népszerű, de nekem valahogy túl steril az egész. Aki azt mondja, hogy NE VEGYEK KÖNYVET, INKÁBB JÁRJAK KÖNYVTÁRBA! - már vesztett nálam.
Igen, sajnos mindenből sok van nálunk.
Nem vagyok gyűjtögető, mert ha valaki, én aztán simán megszabadulok dolgoktól, tárgyaktól, ruháktól... De szeretem bebiztosítani magam, mert sohasem lehet tudni.
Na, ez nem az én stílusom:
De az a célom, hogy minél kevesebb és feleslegesebb dolog legyen itthon nálunk. Mondjuk ez elég nehéz feladat lesz számomra, mert vannak időszakok, amikor szívesen vásárolok, és szeretek is.
Ám továbbra sem adtam fel a célt, hogy a próbálkozásaimról beszámoljak. Lelkes vagyok, és motivál, hogy haladok előre, tovább az úton, amit kitűztem magam elé.
Inkább ez:
De most csak az álmodozás marad, meg az itthoni pakolás, hogy ebben a kis házban mégis valamit minimálisra csökkentsek. :)
Nektek melyik jön be?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése