30. Lomtanítás - Reklámszatyrok

Emlékeztek még erre a kihívásra? Remélem, hogy igen. 

Most lehet aztán újra kezdeni! Vagy folytatni! Mert nálam általában nem sorrendben történik semmi. A ruhák például nem 1 napig tartanak. Nem is értettem, hogy miért az került első helyre. Aztán rájöttem, hogy a blog írója (akinek egyébként szeretem a blogját) még, amikor írta, gyermektelen volt - remélem, hogy ezóta változott. Ha gyerekekkel élsz, akkor aztán nem tudom a ruhákat folyamatosan rendben tartani. 

Mondom ezt úgy, hogy már évek óta ezzel küzdök. Mert annyi, de annyi ruhánk van... Viszont reklámszatyrunk nagyon kevés. Tudatosan figyelek arra, hogy minél kevesebb legyen. Saját szatyraim vannak. Természetesen macskásak :), amivel járok boltba, vagy ha nagyobb bevásárlásra megyek, akkor sem kérek zacskót, szatyrot. 

Mielőtt elájulnátok, hogy én micsoda nagy környezetvédő vagyok, azt kell mondjam, nem annyira. De amit lehet, igyekszem megtenni. Még kevés dolgot hasznosítok újra, de rajta vagyok. Kicsit elkényelmesedtem az utóbbi időben, de majd csak alakul. 

Egyszer, egy kedves testvérnőtől (aki számomra a minta arra, hogy milyen a figyelmes, kedves, szerető, igaz hívő ember) kaptam varrott szütyőket, amivel a boltba járok. És annyira jó, mert könnyen mosható. Ha vásárolok bárhol, és reklámszatyrot akarnak adni, nem szoktam kérni, felesleges. Legyen a táskánkba mindig vászontáska. Vidámak, és színesek!

Persze vannak valahol reklámszatyrok is, valami szatyorban szatyor, de nagyon kevés. Néhányat megtartok, mert ha a gyerekek visznek valahova innivalót, nem szeretném, ha kiborulna a táskába. Sajnos Kata lányom hajlamos olyasmire, hogy nem jól csavarja rá a kupakot, vagy ilyesmi. Nála előfordulnak balesetek. :) De azért igyekszem figyelni ennek is a minimalizására.

Képzeljétek csak, régen, amikor még volt időm, sokszor festettem szatyrokat. Mostanában is gondolkodom rajta, aztán meglátjuk. Már csak a magam kedvére is... :) 

Nálatok vannak reklámszatyrok?