Tudjátok, mindig is romantikus alkat voltam. És igen, nagy rajongója vagyok a kasélyoknak, váraknak, várromoknak, vagy bármi, ami ilyesmi. És itt Móron van egy nagyon szép kastély, ahol a városi könyvtárunk működik.
Tegnap az egyik tábori program ott került megrendezésre. És amíg a gyerekek részt vettek egy kalandos játékban, addig ezt láttam meg.
És persze, hogy rögtön beindult a romantikus énem, mert egész történetet kerekítettem a fejemben ehhez a látványhoz. Komolyan mondom, már annyi regény született meg a fejemben!, hogy csak le kellene ülni, és leírni. Ja, meg időt szánni rá, ami nincs. De akkor is, ez nekem egy olyan pillanat!
Romantikus.
Fantasztikus!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése