Elkezdődött az iskolánkban az Erzsébet-tábor. Ilyenkor az iskolánkban 2 héten keresztül mindenféle izgalmas programok várják a gyerekeket. Van, aki nem szereti, de én szeretek táboroztatni.
Idén az elsősökkel vagyok, ami jó, mert ismerem őket.
Eredetileg úgy volt, hogy nem megyek táboroztatni, mert kézműtétem lesz, de azt egy félreértés miatt eltolták szeptemberre, úgyhogy táborozok. Tényleg szeretem, nekem nem teher. Az egyetlen, amit nem bírok elviselni az a meleg. Nagyon utálom a meleget. Szenvedek.
Nem a sajátjaimmal, a negyedikesekkel vagyok, hanem az elsősökkel, ami szintén jó. Ismerem őket, ők is engem, délutánonként sokat vagyok velük, ezért örültem neki, hogy velük leszek. Kata is táborozik, Zsófi az ő osztályukba ment segítőnek. Tudjátok, a gimnazistáknak meg kell csinálni azt az 50 órás társadalmi munkát, hogy érettségizhessenek. Már tavaly is volt velem segíteni, nagyon ügyes, a gyerekekhez elég jól ért, jó érzéke van hozzá, bár most éppen kamaszodik. :) És ezzel sok mindent elmondtam.
Nimród pedig hozzám jött segíteni.
Ma népi játszóház volt. Mindenféle dolgot ki lehetett próbálni.És persze, hogy nem bírtuk ki, hogy ne sakkozzunk egyet! Mindenhol megtesszük, ahol sakktábla van.
Nem kétséges sohasem a végeredmény, de van nálunk ez a szokás, ami immár hagyomány, hogy mindegy, hogy verseny, vagy csak egy laza lehetőség, de játszunk. Ez a mi közös élményünk.
Fantasztikus!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése