Hosszú volt. Volt benne jó is, rossz is. Nehéz is, könnyű is. Küzdelmes és vicces pillanatok voltak benne.
A negyedikesek tovább léptek, szeptembertől már ötödik osztályba mennek. Jó volt végigkísérni az életüket, látni, ahogy fejlődnek, ahogy alakulnak, ahogy kibontakoztak. És bár én megyek tovább az osztállyal, azért az osztályfőnöktől búcsút vettünk. Mint szülő is részt vettem ebben, és kicsit furcsa is volt a lelkemnek ez a kettősség. De jó így.
Viszont nagyon meghatott az a sok virág, amit kaptam. Meg a kedves ajándékok.
És bár az emberben sokszor felmerül, hogy van-e ennek a munkának értelme, és akarja-e ezt tovább így és ilyen körülmények között végezni, de egy idő után sokszor úgy érezem, hogy így, ahogy én csinálom, igen. Ahogy a kormány szeretné, úgy nem, de ez nem politikai poszt most.
Szeretem őket, és boldog vagyok, hogy részesévé váltam ennek az osztálynak. Jó kis csapat volt.
Fantasztikus!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése