Nagyon régen olvastam már nekik esti mesét. Az utóbbi időben elfelejtődött, mert mindig rohantunk, még este is, és valahogy sehogy sem akartunk a map végére érni.
Helyette volt, hogy vita volt, a gyerekek között veszekedés, vagy csak egyszerűan beleestem az ágyba, mondtam valami "Menjetek aludni!" mondatot, de nem bírtam a fáradtságtól becibálni magam a szobájukba, és mesét olvasni nekik.
De most anyukámnál máshogy alakult. A Covid miatt átrendeződtek az alvási stratégiák, nem volt túl jó, mert rossz alvóként elég bonyolult volt megszokni egy másik ágyat (a szüleim semmit sem dobnak ki, :( még ha kényelmetlen vagy ősrégi, akkor sem),és ez az ágy gyerekkorom óta megvan.
De a két kicsi odabújt hozzám este, és olvastam nekik.
Nimród nagyon szereti a Mézes Meséket. A blogja itt található, ha rákattintotok a címre.
Szerintem már említettem Mézes Judit barátnőmet, vele írtam régebben a gyerekanyagokat, de most, hogy már mindketten újra gyerekek közé kerültünk, nincs időnk rá. :(
A könyvei meg itt.
Nagyon aranyosak, és szívmelengetőek.
Ajánlom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése