Szüret nálunk is

Már igazán régen jelentkeztem. Ám ahogy írtam, esküvőn voltunk, meg otthon az anyukáméknál. Rengeteg színes programunk volt, jól el is fáradtunk. 1 hét sok idő, főleg, ha az ember végiglátogatja a rokonokat, ismerősöket. Sok izgalmas kalandunk volt, de erről majd később.

Zsófia a meós

Miután hazajöttünk nem is tudtuk, hogy mihez kezdjünk, mibe fogjunk. Ki kellett szedni a sárgarépát, a krumplit, és még szüretelni is... Tavasszal nagyon szépen indult a szőlő, úgy nézett ki, hogy rengeteg lesz rajta, csak győzzük hova tenni. Na, ezt a sok esőzés és a monília megoldotta, szóval nem kellett aggódni, hogy több száz liter mustunk lesz. Mivel mi nem iszunk alkoholt, de a mustot nagyon szeretjük, ezt szoktunk készíteni. Sok emberrel beszélgettem már, akik meglepődtek ezen, mert úgy gondolták, hogy must csak addig van, amíg leszüretelünk és ott, a frissen csavart szőlőlét megisszuk, aztán annyi. Nem így van. Van ám ennek is titka! A nagy Őm nagy tudora ennek.Nem kellett tömeget hívni a szüretre. Anyósom, sógorom és Uram elintézték. Ráadásnak ott volt Zsófi, aki leellenőrizte a szőlő minőségét és a munka menetét is. Nagyon szeret a kertben fent lenni. Pár nappal előtte lelkesen jött le a kertből - mert apafüggősége oda viszi, ahol édesapja található, és ő legtöbbet a kertben fordul elő. Szóval, jött és hozott egy répát. Nagyon lelkes volt:

A répa

Mivel Nimród még nem tud részt venni eme munkálatokban, mi a konyhai megmérettetést vállaltuk.
Nagyon szeretek főzni. Nem vagyok olyan jó, mint szeretném, de az ember mindig tanul és kell, hogy tanuljon. Szeretem az új ízeket meg az új dolgokat kipróbálni. De mivel a család másik fele a hagyományos ízek híve, most ilyen készült.

 A MENÜ:

Bableves

Finom házi kenyér

Krumplispogácsa

Nincs neve, de nagyon finom és nagyon gyors süti

Meggyes-diós lepény, a nagy kedvenc