Úgyhogy most ez a hónap kicsit lazulósabb lesz, nem lesznek olyan nagyon mély, elmélkedős, bonyolult mondatszerkezetű írások, mert itt a tavasz, amit én nagyon várok, és nagyon szeretek. Persze, ha olyan formában leszek, akkor igen, de most amolyan "kedvenc, tetszik, és megosztani akarom veletek, mert ezt nektek is látni kell" időszakom van.
Ugye nem baj?
Nos, az, hogy ma március 8. van, és elvileg nőnap, nem akadályoz abban, hogy a virágokról és a szép dolgokról írjak. :) Mármint én úgy vagyok ezzel a nappal, mint a többivel, ami 1 napig tart: anyák napja, Valentin, apák napja, és még sorolhatnám. Persze, szeretek én nőnek lenni, és szeretem, ha gondolnak rám, de egy évben egyszer? Az elismerés minden napos kell(ene), hogy legyen. A szerelmem felé, az anyukám felé, a nők felé, az apák felé.
Mindenesetre a virágokat nagyon szeretem. És szeretem azt is, ha valami egyszerű. Nem szeretem a giccses, túlbonyolított csokrokat meg mindenféle sok virágból álló, hatalmas kompozíciókat.
Én egyszerű ember vagyok, az egyszerű dolgokat szeretem.
De nem is ez jutott az eszembe most. Hanem hogy itt a tavasz (hamarosan, remélem), és hogy mindjárt lesznek virágok (Kata folyamatosan vadászik rájuk már most), és lehet őket vázába tenni, meg gyűjteni és gyönyörködni bennük.
Ebben is szeretem az egyszerű dolgokat.
Ezek tetszenek:
Boldog tavaszt, és tavaszvárást! Még akkor is, ha néha esik, nem mindig süt a nap, de egyszer biztosan fog! Azt meg várjuk!
Szépek :)
VálaszTörlés