Mennyire vagy "szomszédolós"? :)
Abszolút nem.
Igazán jóban vagyunk a szomszédainkkal. Amikor idősebb házaspárok voltak mellettünk, velük is jól kijöttünk. Hozzájuk - érdekes módon - át-átmentünk, beszélgettünk, kicsit "megtanyáztunk". De a fiatalokkal más a helyzet. Mindenhol mindenki dolgozik és rohan, szinte alig érünk rá. Az egyik szomszéddal a lányaink egyidősek, néha-néha átmennek/átjönnek a gyerekek egymáshoz, de mi felnőttek nem járunk össze.
Leginkább a szembe szomszédékkal vagyunk igazán jóban, de oda sem járunk át. Nyaranta a gyerekek "bandáznak" együtt, de ez is ritka, mert valaki mindig megy valahová. Szakba járnak a szülők, mi szombatonként nem vagyunk otthon, a vasárnap az itthoni munka és feladatok forrása. Integetünk egymásnak, és néha beszélgetünk. Legtöbbször nyáron, amikor van egy kis idő megállni.
Amikor elutazunk, akkor ők etetik a tyúkokat, be-és kiviszik a kukát, és figyelnek, hogy minden rendben legyen itthon. De ennyi az egész. Minden ellenére nagyon jóban vagyunk a szomszédokkal, mert ritka nagy kincs és ajándék, ha ennyire lehet számítani mindenkire! (Ezt szó szerint értem, mert az anyósomat a szomszédja például folyamatosan feljelenti és mindig indokot talál arra, hogy beperelje!) 😒
Szeretek vendégeket fogadni, bandázni, beszélgetni, de ezt leginkább barátokkal teszem meg, akikkel azonosak a nézeteink, az élményeink. Van egy kialakult ilyen társaságunk, és ezt nagyon szeretem. Ezek pont elég elfoglaltságot adnak.
Mindegyik szomszédommal jól megvagyok beszélgetünk ha találkozunk . Különösen az egyik szomszédommal ha én sütők valamit viszek ha ő akkor hoz nekünk de egymáshoz beülni nem szoktunk.
VálaszTörlés