2025. szeptember 27., szombat

Apró örömök - Szeptember 4. hete - Búcsú a nyártól

Sok minden történt, és természetesen elég fárasztó hetem is volt. Mert egy iskolában mindig történnek izgalmas, és kevésbé izgalmas dolgok. Kalandos az élet, az biztos! 

🍁 A szomszéd nénitől, akit én nagyon kedvelek, mert annyira cuki meg aranyos kaptunk rengeteg paradicsomot, hogy rakjuk be. Idén, mivel Férj - mint tudjátok - rehabos (ahogy mi hívjuk) nem volt kertünk, így nem tudtunk semmit megtermelni. Csak füge volt, de ugye az magától termett. Viszont kaptunk dolgokat, és ez olyan kedves mindenkitől. 
 
🍁Amikor a Fiatalúr úgy dönt, hogy elmegy egyedül biciklizni, és én persze izgultam érte, de nem tudtam vele menni, mert vasalni kellett, meg paradicsomot főztünk be.
 
🍁 Nagyon élveztem ma a hetedikesekkel a projekt-készítést. Annyira aranyosak. Teljesen oda vagyok értük. Ahogy a másodikosaimért is. Legszívesebben teleragasztgatnám szívekkel őket. 
 
🍁Elkészült az első agyagom, amit a szakkörön alkottam. Nem lett teljesen jó, de tanulásnak mindenképpen hasznos volt. Hihetetlenül élvezem ezt a szakkört. Ma Harmadszülött is bejött, ő festette ki a madarat, amit a múlt héten készítettem.
 
🍁 A héten macskás pólókba jártam. A gyerekek kedvéért tettem mindezt. Mindig nagyon örülnek a másodikosok, és persze az alsósok, ha macskás pólóban vagyok, vagy valami van nálam, ami macskás. Az iskolában én vagyok 'A Macskás Andi néni'. Még regényt is lehetne ebből írni, de most csak a képeket hoztam. Szerintem lesz folytatása... (Már csak azért is, mert több pólóm van, ami macskás.)
 
🍁Hálás vagyok nagyon a gyerekeimért. Szeretem őket, és nagyon boldog vagyok, hogy az életem részei. Tényleg. Mindettől függetlenül vannak csatáink (leginkább a tanulás miatt), mert viselkedésre, magatartásra nem panaszkodhatok. Tényleg.
 
🍁 A héten jártam orvosnál, több minden miatt. 
 
🍁Festeni voltam, és nagyon élveztem. Ez az énidőm, ami kikapcsol. Régebben mindig volt időm beszaladni a könyvesboltba, nézegetni, most nagyon határos az időbeosztás. Mindenesetre a festés jó volt, de nem voltam/vagyok túl elégedett a végeredménnyel, de azért jól szórakoztam. Visszafele Másodszülöttünk Sakkedzőjével jöttem, aki természetesen versenyen volt. :) - Azért Kati néniről (aki Székesfehérvár nevezetes szobra) készítettem egy fotót.
🍁Beköszöntött az ősz. Bármennyire is szeretem az őszt, kicsit nehéz szívvel mondok búcsút a nyárnak, noha egyáltalán nem szeretem azt az évszakot. De szeptember 21-ét átléptük, és jön a hűvös idő. Szeretem, mert ilyenkor előtérbe kerül a vastag harisnya, szoknya, pulóver kombináció, amiben jól érzem magam, de majd meglátjuk.
 
🍁A macskák űbercukik, de továbbra is nagyon rosszak. Mindenhova felmásznak, és mindent felfedeznek. Nagyon sok munka van velük. 
 
🍁Minden pénteken értékeljük az osztályban a magatartást. Ilyenkor matricákat adunk egymásnak. Annyira cukik a gyerekek, mert nekem is szoktak adni. "Mert tanulsz velünk.", "Mert kedves vagy.", ma azért kaptam, mert "Szépen olvasok". Azért ez milyen cuki már! 
 
🍁 “Még egy háziállattal is milyen bonyolult a kapcsolat. Igaz, egy macska nem egyszerűen háziállat, sokkal több annál. Házi isten, régmúlt idők pogány istene. Vagy legalábbis királynő.” Lángh Júlia
(Itt azért van két király is.)

🍁 Itt az alma-időszak, sok almát eszem. Nagyon szeretem, de csak ilyenkor, ősszel. Olyan érdekes. Kellene már almáspitét sütni.
 
🍁Férj tudja, hogy nem szeretem a pizzát, de szeretem a fekete olívabogyót, így a pizza egyik részére tett nekem külön. Hát nem édes?
 
🍁 Elég sokat bosszankodtam egy hetedikes gyerek miatt. Nagyon elfáradtam ebben. Már egy ideje küzdünk egymással, és sajnos elég "bonyolult" a kapcsolatunk. (Ezt sokszor a FB-on látom kiírva, de most sem tudom mit jelent.) Nehéz vele, és eléggé megnehezíti a mindennapjaimat (immáron 6. éve), de valahogy majd csak túléljük. Higgyétek el, hogy elég nehéz a helyzet, de erről többet nem mondhatok, és nem is akarok.
 
🍁 Mérgelődni, hogy mennyire kevés idő van a házimunkára, de sokszor érzem azt, hogy nem igazán van kedvem semmit csinálni. És persze nem is csinálok, mert annyi minden vár rám még itthon. Persze kell, de apróságokra jut idő. Azért lassan, de biztosan haladunk. Vagy ilyesmi.
 
🍁Apa és Fia túranap volt ma. Elgyalogoltak Csókakőre. És megvan a KÉK-TÚRÁS pecsét is!  Nagyon büszke vagyok rájuk.
 
Szép új hetet kívánok mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése