Life in colors - Welcome zöld

Live in colors - Sárga a szürkével jól mutat

A kisfiam kedvenc színe a sárga. Mindig is szerette. Nekem kellett egy kis idő, mire megszoktam, de vannak jó párosítások. Mivel nekem a szürke mindenképpen a kedvenc színem, és azt gondolom, hogy ehhez minden más szín jól mutat, így ez a két szín együtt majdnem tökéletes. :)

Csak mert tetszik... :)

Lekváros kifli

Nálunk a kifli mindig jó és hasznos ételnek számít. A sima vagy a virslis kifli leginkább, de most úgy gondoltam, hogy a lányok is örüljenek, lekváros kiflit készítettem.

Az a baj, hogy a tészta arányait nem tudom, ezt mindig szemre készítem.

Csak liszt, élesztő, só, víz van benne, és hogy a tésztája puhább legyen szoktam beletenni Görög joghurtot, de a teljes vegánok használjanak nyugodtan Alpros termékeket. Azt is tudom ajánlani. :)

Viszont amit ilyenkor lehet készíteni, az a lekváros kifli.
Kisfiam nem eszik lekváros dolgokat, mert gyümölcsből van, de mi szeretjük.

Milly Johnson: Madarak és méhek

Pár napja fejeztem be ezt a kedves, aranyos, kis romantikus könyvet.

A karantén miatt, meg a sok tanulás miatt (mert kell valamire fogni! :) ) nem igazn jutott időm arra, hogy olvassak. Hetek óta húzódott már, mert esténként úgy estem be az ágyba, mint ahogy egy zsák krumpli dől el a sarokban. Nagyon fáradt vagyok, mert nagyon lefáraszt az itthon tanítás. Nem lázadok érte,mert ez a helyzet, de a legjobban én, magamon érzem azt, hogy elfáradtam.Kicsit türelmetlenebb is lettem.

Ezért döntöttem úgy, hogy újra lazítok kicsit, ne csak mindig az idegeskedés legyen, úgyhogy elővettem a titkos receptet, az olvasást.

És való igaz, hogy nem mély, filozófikus könyvet választottam, még a látszatát is szeretném elkerülni annak, hogy OKOSKODÓNAK tűnjek. Nem vagyok az. :) De olvasni meg szeretek, így persze, hogy olyat kerestem, ami könnyed és lazulós. 

Ez a könyv egyébként könyvtári. Még a karantén előtt jártunk ott a Nagylánnyal, de ugye most a kijárás miatt nem lehet menni. Ő is szomorú, mert már szinte mindent kiolvasott, de nekem nem jutott rá időm. Úgyhogy most azokat olvasom, amik hazakerültek, mert eddig nem volt rá időm. Persze van még néhány könyv, ami elolvasásra vár, de majd szépen, lassan a végére érünk ennek is. :)

Szoktam egyébként Milly Johnsontól olvasni, és nagyon aranyos. 

Ez a könyve is, könnyed volt és főleg romantikus. 

Pont, amire szükségem volt. 

Nagyon jót szórakoztam. Vicces volt, ahogy elképzeltem a skót tájszólással beszélő nagydarab fickót és az apró termetű írónő helyzetét. Vicces helyzeteket és sok félreértést tartalmaz. Aranyos volt.

És elgondolkoztató az, hogy egyes nők mire képesek a pénzért, és egyes férfiak mi mindent meg nem tesznek egy szép nőért és a sok szexért. De tényleg. :)

Persze a főszereplők majdnem tökéletesek voltak. 

A romantika kedvelőinek szeretettel ajánlom. 

Tartalom:

Stevie Honeywellt, a romantikus regényírót és egyedülálló anyát alig pár hét választja el a menyegzőjétől, amikor Matthew, a vőlegénye kereket old Jo MacLeannel, Stevie igéző barátnőjével. Stevie azonban érti a módját, miként szerezze vissza elcsábult szerelmét. Őrült edzésbe és fogyókúrába fog, s kétsége sincs a felől, hogy kapcsolatuk hamarosan ismét édes lesz, mint a méz.

Adam MacLean ugyancsak eltökéli, hogy visszahódítja szíve hölgyét. Csupán rá kell vennie Stevie-t, szövetkezzen vele furfangos tervében. Bár e kilátás egyiküket sem villanyozza fel igazán – mindketten a másikat okolják partnerük elvesztéséért –, Stevie szükség törvényt bont alapon kötélnek áll, amikor önfejlesztési stratégiája csúnyán csődöt mond.

Így esik, hogy a két párocska, mint valami skót néptáncban, párt cserél. A nagy kérdés csak az, kivel ropják majd éppen, amikor a zene elhallgat.

Life in colors - Romantikus hangulat

Vasárnap lemaradt a Life in Colors sorozatom. Elfelejtettem. :) De ma pótolom.:
Mostanában úgy is romantikus hangulatban vagyok. :)

Másként gondolkodni nem tragédia!

Így szólt Isten egykor Ábrahám!

 Csak mert nagy kedvenc, és a gyerekeimmel sokat énekeljük. Meg persze a gyülekezetben is.

Van 5 perced?

Mentes Danit nem ismerem személyesen. Az apukáját és az egyik lánytestvérét igen.
Nem is tudtam, hogy ilyen ügyes és tehetséges.
És bár németül énekel, de magyarul is alá van írva a szöveg. Érdemes végignézni és végighallgatni?

Szombatkezdés ajándékkal

A mai nap úgy alakult, hogy szombat is volt, meg a névnapom is. Ez utóbbit egyébként nem igazán tartom, mert úgy gondolom, hogy rajtam kívül még ezer és ezer Andrea szaladgál a világon,és az csak egy dolog, hogy így hívnak. Szeretem a nevemet egyébként, és a nagypapám után kaptam, aki András volt. De nem gondolom, hogy bármit is kellene, hogy jelentsem. 

Amikor a kisfiunkat vártuk, és nevet kerestünk neki... (Az eredeti név, amit terveztünk, hirtelen kiesett, mert egyszerre 3 barátnőm is gyermeket várt, és mindenki Balázsnak akarta nevezni a gyermekét.)... úgy próbáltunk választani, ami megy a vezetéknévhez és még tetszik is. Én kimondottan nyelvtani szempontból (magas és mély hangok miatt) kerestem...:)

Aztán megtetszett Férjnek a Nimród név, és arra gondoltunk, hogy ez tényleg jól hangzik. Nem is bántuk meg. 

Persze később ebből volt problémánk. Van, aki szerint elkezdtünk "magyarkodni" (eszünkbe sem jutott a Csodaszarvas legendája), mások szerint meg egy keresztény családban nem lehet Nimród nevű gyerek, hiszen Nimród Babilont alapította, a Bábel tornyot, és nem volt egy pozitív személyiség. (Ez sem jutott az eszünkbe. :) ) Egyszerűen csak tetszett. 

Volt néhány testvér, aki küldetésnek érezte, hogy rábeszéljen minket, hogy változtassuk meg a gyerek nevét, de persze mi nem tettük. Nem is értettük.

Ez az ige jutott az eszembe: 

Akinek van füle hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek. A győzedelmesnek enni adok az elrejtett mannából, és adok annak fehér kövecskét, és a kövecskén új írott nevet, amelyet senki nem tud, csak az, aki kapja.(Jelenések 2,17)

Nos, ezért nem tartom fontosnak, mert hiszem, hogy az Úr a szívek vizsgálója, nem a neveké. :)

De ha már így alakult, akkor persze, megtartjuk, de csak a szűk családon belül. 

Ma inkább fontosabb volt a szombat jelentősége. Az alkotós blogon hamarosan megtalálhatjátok, hogy mit csináltunk ma. 

De a tulipán, amit a gyerekektől kaptam, meghatott. :) 

Stressz ellen: Nyuszifül

Ma nagyon elfáradtam. Sok volt a tanulás és a tanulnivaló, és még maradt is, közben valahol az éterben (értsd: a házban) eltűnt egy angol könyv, amit kerestünk egy ideig, amiből lett is kis kiborulás. A legkisebb nehezen áll neki a tanulásnak, vele sokat kell küzdeni, a többiek persze meg haladnának, csinálják is, de néha összegyűlik. 

Ráadásul péntek van, ilyenkor szeretek elkészülni időben szombatra, de most ez is eltolódott. 

Maradt egy csomó házimunka és feladat vasárnapra, de ez van.

Szóval, stresszes voltam egy kicsit, úgyhogy bevetettem az egyik legjobb szert ellene: NYUSZIFÜL.

Nagy rajongója vagyok ennek a növénynek. Megnyugtató hatású, és olyan kedves növény.  Ha elmegyek a ház előtt, mindig megsimogatom. Ma tudatosan mentem ki az útra, a házunk elé, mert szükségem volt egy kis simogatásra.

Úgyhogy esetleg mondhatnám, hogy a mai Karantén Kihívás (nevezhetjük ennek, nem igaz) az legyen, hogy ha van otthon, vagy a közeledben ilyen növény, menj ki, és simogasd meg. Ha nincs, akkor kérjék valakitől tövet, ültesd el és simogasd. 

Panelben lakóknál nem tudom, hogy balkonládában megmarad-e (egy próbát mindenképpen megér), de nagyon ajánlom. :) Nyugtató hatása van.

Nyuszink nincs, de Nyuszifülünk van.