Szeretem Mórt

Szeretünk kirándulni. Inkább a hegyek, a völgyek, a túrázós utak, mint a víz. Nem vagyunk "napimádók", nem fekszünk ki napozni és nem járunk sokat víz közelébe. 

Pár évvel ezelőtt voltunk a Balatonon nyaralni. Akkor még édes kettesben éltünk, és 1 hétre elmentünk. Én alföldi lányként nem igazán jutottam el a magyar tengerhez. Még úttörő koromban sem. Amikor idekerültem a Dunántúlra, közelebb voltam hozzá, de azzal a célzattal, hogy fürödjek, nem vágytam. Azon az ominózus héten rengeteget gyalogoltunk, túráztunk, hajókáztunk, bejártuk a környéket mindenfele, amit csak el tudtok képzelni. És nagyon jó volt.

De az ismerősök minden alkalommal kérdezték, voltatok már a Balatonban? - mert tudták... Aztán az utolsó előtti nap elmentünk, és belementünk a Balatonba. Ott valakivel le is fotóztattuk magunkat, hogy ha valaki megkérdezni: "Voltatok-e a Balatonban?" - azt tudjuk felelni: Igen, voltunk!

Nos, idén kimaradt kedvenc nyaralásunk Bózsván, ahova minden évbe elmegyünk, pici Nimróddal még nem tudtunk és nem is akartunk elmenni. Majd jövőre! Már most nagyon várom!

Anyukám itt volt nálunk néhány napig, és egy nap elmentünk. Nem messze ám. Csak ide Mórra. :) Nagyon különleges dolgok vannak itt Móron. Majd néha megmutatom.

Én tényleg szeretem Mórt. A város szép, a hangulata is különleges, - az embereket kell még szoknom, így 5 év után is nehezen megy bizonyos szempontból - ,de nagyon szeretek itt élni. Van Móron egy Lovarda, amit nagyon szeretünk. Zsófi kimondottan, mert nagyon szereti a lovakat. Ezért elvittük, és nagyon élvezte:

Ott is vannak lovak!

V

Vágtass velem!

Kis mászókázás apával

Nimród ezalatt:

De aztán mégiscsak felébredt.