Móri bornapok fíling

Móron az október első hétvégéje mindig Bornapokról szól. Hogy őszinte legyek, nem annyira kedvelem. Tömeg, kirakodás, sok bor (amit én ugye nem fogyasztok), még több ember, akik mindenfelé mennek, csak a helyes úton nem. Néhányan ilyenkor kissé illumináltak. 3 nap arról szól, hogy az emberek jól érzik magukat, szórakoznak, buliznak, mert ilyenkor persze rendületlenül koncertek és szórakozási lehetőségek vannak az egész városban.

Nagyon örülök, hogy mi a város szélén lakunk, de a kocsik a mi utcánkig állnak, pedig az már tényleg nem semmi.

Régebben, amikor még nem voltak gyerekeink, vagy csak Zsófia, akkor vállaltunk könyvárusítást evangelizációs céllal, jó volt emberekkel beszélgetni Istenről, hitről, egészséges életmódról, nagyon sok jó tapasztalatunk volt. De mára már nem tudjuk megoldani. De tudom, hogy testvérek voltak, és ezért hálás vagyok Istennek.

Nem igazán szoktunk elmenni a Bornapokra, mert nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni, ráadásul az árusok annyi pénzt elkérnek mindenért, amennyit nem sajnálnak.
De amikor az embernek gyerekei vannak, akkor előfordul, hogy megszánja őket, és elviszi eme várási forgatagba. Idén a gyerekek duplán jól jártak, mert itt voltak anyukámék, és velük is "potyáztak", és mi is elmentünk velük egyik délután csak a hangulat kedvéért.
De akkor sem szeretjük és akkor sem szeretem a Bornapokat! Bocsi :)

Egy kis hangulati jelentés a hétvégénkről:

Nem szeretem a céltalan bolyongást, és az értelmetlen pénzköltést. HA elmegyünk ilyen helyekre, akkor szeretem, ha van látszatja és értelme az egésznek. Nemcsak beszállunk mindenféle játékba, otthagyunk egy halom pénzt :(, hanem ha van lehetőség, alkossunk, kössük le magunkat, és ALKOSSUNK! Tudjátok, ez nekem amúgy is fontos.
Így szatyrokat készítettünk:

Ez lett belőle:

Zsófiáé, akiben benne van a kreatív alkotási vágy, és lelkes kísérletező.

Nimród táskája, aki nem keveri a színeket és aki mindig mindent szabályosan csinál.

Katáé, aki ugyan apával dolgozott együtt, de ő választotta ki a motívumokat. A lényeg, hogy valami ehető legyen benne! és Piros

Aztán persze találtunk játékokat is, amiket ki kellett próbálni :)

Nem szoktuk túlzásba vinni, mert meggyőződésünk Férjjel, hogy lehet mértékletességre tanítani a gyerekeket így is. Megbeszéltük indulás előtt, hogy mindenki maximum 3 dolgot választhat, nem fejetlenül, és az "ezt is szeretném (rosszabb esetben akarom), meg ezt is" - hisztis hangulatot várjuk. De át kell gondolniuk, hogy mit szeretnének, mert nincs változtatási lehetőség.

A nagyon veszélyes dolgokra, játékokra nem engedem őket, mert nem vagyok híve azoknak. Nem is megyünk el addig :) Kis játékok, aranyos ugrálós lehetőségek.

Kata és Nimródka kért csillámtetkót. Nagyon aranyosak voltak. Kata pillangót kért, Nimródka meg delfint. 

A legjobban ezt a játékot várták, igazából ezért jöttünk el, mert tavaly megígértük nekik, hogy idén is belemehetnek ebbe a vizes gömbbe. Csak úgy titokban mondom :), hogy ezt én is kipróbálnám :) Valószínű, hogy csak belefeküdnék, és hagynám, hogy sodródjak egy kicsit. Amolyan relax-hangulat...

Amíg a nagyobbak vizeskedtek, Katának találtunk egy aranyos lovacskát, amit bátran kipróbálhatott, és nagyon élvezett.

 

Lehetett trambulinozni is. Itt Nimród vár, Zsófia már ugrál. Őt is lefotóztam, de már sötétedett, és nem látszik, csak én látom a képen, hogy ő ott van :)

 

De a legjobb buli az egész alkalmon mégis az volt, hogy rengeteg gesztenyét szedtünk.

Mert szaladgálni jó...

 

Ui.: A bornap csúcsa az volt, hogy Férjjel egyik este kaptunk 1-1,5 óra kimenőt. Mivel itt voltak anyukámék, tudtak vigyázni a gyerekekre. Úgy gondoltuk, elmegyünk Edda-koncertre. Nem mintha annyira nagy Edda szeretők lennénk, csak gondoltuk, sétálunk, beszélgetünk, emlékezünk arra, amikor még ... kb. 10 éve nem csináltunk ilyesmit, hogy elmenjünk ketten egy koncertre.
De annyira rossz volt (bocsánat Eddások!), hogy inkább hazajöttünk.
Erről, ennek apropójáról majd később.