Házassági felelősség és a feleség 2.

Itt kezdtem, és folytatom tovább feleségként.
Én úgy gondolom, hogy sok mindent át kell nekünk feleségként értékelnünk. Nekem ez fontos, és mániám is egy kicsit, hogy mentsük meg a házasságokat, és a meglévőkre figyeljünk oda! És higgyétek el Hölgyek, ez sok tekintetben rajtunk áll!
Mondjuk kezdhetjük ott, hogy jól választunk, ami persze nehéz, és nem mindig derül ki elsőre. De én hiszem, hogy lehet jól választani!

Szeretnék néhány gondolatot megosztani Veletek, (a dőlt betűs részt E. G. White: Boldog otthon című könyvéből származnak, és sokat lehet belőle tanulni) aztán majd odaírom a gondolataimat hozzá:

• A nő töltse be azt a tisztséget, amelyet Isten eredetileg neki szánt, mint aki férjével egyenrangú.  - Ezen a szón nem kell agyalni. A férfiaknak el kell fogadni, nekünk meg el kell hinnünk!!! Nem azért vagyunk, hogy kiszolgáljuk őket, és a kedvükre tegyünk! Persze, ezért is :) , de mellett ne felejtsük el, hogy ugyanannyit érünk, mint ők!

•  Az anya az otthon királynője, alattvalói a gyerekek. Anyasága méltóságában bölcsen kormányozza háza népét. Befolyása az otthonban a legerősebb legyen, szava pedig törvény. Ha keresztény, Isten befolyása alatt tiszteletet fog parancsolni gyermekeinek. - Az az igazság, hogy én szeretek királynő lenni. Élvezem, hogy szervezhetem az életünket, hogy mindenkinek készíthetek mindenfélét (a kedvenceit), szeretem, hogy taníthatom, nevelhetem őket. A legjobb és legnagyobb ajándék számomra az, hogy ANYA lehetek, és ezt megkaptam az Úrtól. De az is tény, hogy ANYÁNAK lenni nem mindig könnyű. Én hiszek abban, hogy az ANYA feladata nem szolgai, nem kell kiszolgálnia sem a férjét, sem a gyerekeit. Abban hiszek, hogy egy ANYA határozottan kell, hogy képviselje azokat a dolgokat, amelyek később a gyerekeinek fontos lesz az életben. 
• Nagyon szeretem a gyerekeimet, és nagyon élvezem, hogy az ANYUKÁJUK lehetek. De az is tény, hogy vannak nálunk szabályok, amiket be kell tartaniuk. Tervezem, hogy majd gyereknevelésről is írok néhány gondolatot, de egyenlőre most azt tartom fontosnak, hogy a gyerekek megértsék, hogy nem ők az elsők, nem körülöttük forog a világ, nem ők irányítanak, még akkor sem, ha próbálkoznak vele. Én hiszek a következetességben és abban, hogy a feladatok és a bizonyos mértékű szigor javukra válik. (De erről majd később.)

• Gyakran teszik fel a kérdést: "A feleségnek ne legyen saját akarata?" A Szentírás világosan kijelenti, hogy a férj a család feje. "Ti asszonyok, engedelmeskedjetek a ti férjeiteknek." - Ha ez a parancs itt végződne, akkor elmondhatnánk, hogy a feleségek helyzete nem irigylésre méltó. Sok esetben ez nagyon nehéz és próbára tevő helyzet, és jobb lenne, ha minél kevesebb házasságot kötnének. Nagyon sok férj megáll e szavaknál: "Ti asszonyok engedelmeskedjetek...", de  olvassuk el ugyanennek a parancsnak a végét is: "amiképpen illik az Úrban." (Kolossé 3,18) - Nem igen tudom, hogy ehhez kell-e hozzátennem valamit. Az engedelmesség nagy kérdés. A gyereknevelésben is, meg a házasságban is. Mennyire másképpen gondolja ezt a fogalmat a férfi, és mennyire a nő, és mennyire az Isten.

• Isten megkívánja, hogy az asszony mindig szem előtt tartsa Isten félelmét és dicsőségét. Teljese engedelmességgel csak az Úr Jézus Krisztusnak tartozik, aki gyermekének vásárolta meg őt, drága élete árán. Isten lelkiismeretet adott neki, amit nem lehet büntetlenül megsérteni. Egyéniségét nem olvaszthatja férjébe, mert ő Krisztus tulajdona. Hiba azt gondolnia, hogy vakon, pontosan azt kell tennie minden dologban, amit a férje mond, amikor tudja, hogy így cselekedve kárt okoz testének-lelkének, amely Sátán szolgasáságól lett megváltva. Van nagyobb tekintély, aki az asszony férje fölött áll: Megváltója. Ezért férje iránti alárendeltségét úgy kell teljesítenie, amint Isten azt megparancsolta: "amiképpen illik az Úrban." -Én nagyon szeretem a férjemet, és van hajlamom az irányításra. Mivel én szervezem a család programjait, mindenkinek odafigyelek a napi feladataira, programjaira (és néha még el is felejtek dolgokat), sokszor esek olyan hibába, hogy a Férjem idejét is be szeretném osztani. Mert úgy gondolom, hogy én jobban tudom, hogy mikor mit kellene megcsinálni. De ezt persze nem tényként közlöm (a jó házasság nagy titka, hogy mindig mindent meg kell beszélni!!!, nem lehet parancsokat osztogatni vagy tényeket közölni), hanem megbeszéljük. Néha Férj meg is kérdezi tőlem: "Mi legyen a mai programom?" - ez persze poén, de ilyenkor tudom, hogy már megvan neki, és nem kell megszerveznem a napját :) Tanulnunk kell ezt nekünk, Nőknek!

És igen, néha jó lenne valamiféle könyv, ami vezeti a jó feleségeket, de a legjobb vezető ehhez a Biblia. Meg a HÁZASSÁGGONDOZÓ TÁBOROK, ahol remek lehetőség nyílik arra, hogy az ember megossza a tapasztalatait, meghallgassa a mások problémáit, élményeit, és tanuljon belőle :) Én csak ajánlani tudom! Nagyon szeretem őket! Már idén is nagyon várom!!!

• Ha a feleség átengedi testét és értelmét férje uralmának, minden dologban engedve akaratának, akkor feláldozza lelkiismeretét, méltóságát, sőt egyéniségét is, elveszíti az alkalmat a jóra való nagy befolyásra, amire szüksége volna ahhoz, hogy fölemelhesse férjét. A feleség meglágyíthatja férje kemény természetét, megszentelő befolyását oly módon gyakorolhatná, hogy az finomítson és tisztítson. Vezetheti őt, hogy komolyan törekedjen uralkodni szenvedélyein, és lelkibb gondolkodásúvá legyen, s mindketten az isteni természet részeseivé váljanak, megmenekülve a romlottságtól, amelyet a testi szenvedélyek idéznek elő a világon. A befolyás hatalma olyan nagy lehet, hogy a gondolatoka a magasztos és nemes témákra tereli, az alantas, érzéki szenvedélyek fölé, amelyeket a kegyelem által  meg nem újult szívvel ösztönszerűen keres. Ha a feleség úgy érzi, hogy férje tetszésének elnyerése érdekében le kell ereszkednie az ő színvonalára - mert férje szeretetének elvi alapja a testi szenvedély, amely uralja cselekedeteit -, ez nem tetszik Istennek, mert nem gyakorol megszentelő befolyást férjére. Amikor úgy érzi, hogy tiltakozó szó nélkül kell engednie férje olyan testi szenvedélyének, amely nem áll isteni befolyás alatt, akkor nem érti meg Isten és férje iránti kötelességét." - Hát igen, megint olyan gondolatok, amelyekhez nem lehet mit hozzátenni. Nagyon fontos, hogy megértük, a férfiak máshogy gondolkodnak, és fontos nekik a testiség, ami rendben is van, akkor, ha nincs belőle a feleségnek hátránya. Nem kiszolgálni kell őt ebben, a hogyan másban sem. És én tényleg hiszek abban, hogy egy feleség tudja jól segíteni (és nem IRÁNYÍTANI) a férjét!

 

• A nagy kérdés az, hogy szoktunk-e beszélgetni közösen arról, hogy mit szeretnék kérni a másiktól? Hogy Férjként nem erőlteted a saját önzésedet a feleségedre, csak hogy kiszolgáljon? És Feleségként el tudom-e fogadni, hogyha a férjem javasolni, mond valamit a családi élettel kapcsolatban? 
• Gondolkodjunk és tanuljunk együtt!