Kicsit lassabban indítottunk, mert nehezen értek ide a gyerekek, elfáradtak, nehezen keltek...
Sok a betegség is most, kevesebben is vagyunk, valamiféle vírus jár errefelé, de mi nem adjuk fel.
ÉNEKELTÜNK, Bandi bácsival, a gyülekezeti vénnel, aki remekül bánik a gyerekekkel, nagyon szereti őket, és remekül játszik orgonán, és kísért néhány éneket nekünk.
 |
| Azért a fiúk is énekeltek, ha nem is engedték ki a hangjukat... |
 |
| A bátrabbak :) |
 |
A mai napon a kézműveskedésé volt a főszerep. A gyerekek nagyon szeretnek mindenfélét alkotni, létrehozni, így ezt a napot ezzel töltöttük, mert egy nagyon kedves vendég jött el segíteni nekünk. Aki nem én vagyok, hanem a mellettem álló Kati néni, akinek ezúton is hálásak vagyunk a festésért, a ragasztásért, az alkotások megszületéséért, a jó hangulatért, a kreatív ötletekért, és hogy a gyerekek kibontakozhattak ezen a napon. Csodajó dolgok születtek.
Csak néhány kép a gyerekekről:
Az uzsonnát stílusosan palacsinta partyval zártuk. Az volt a terv, hogy a termet szépen feldíszítjük, szalagokkal és mindenféle különleges dekorációval, meg lufikkal, de aztán a lufikból vízibombák lettek :), a dekoráció meg elmaradt.
De az összes palacsintát megettük.
Persze, az örömbe egy kis üröm is vegyült, mert két gyermekünket megcsípték ők:
Ugye nem mondok meglepő dolgot, ha azt mondom, hogy ebből az egyik az én kisfiam volt?
De aztán ez is elmúlt, és mindenki megint fáradtan és jókedvűen, örömmel és élményekkel telve ment haza.
És remélem, hogy mindenki hamar lefeküdt aludni.
Holnap folytatás következik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése