Falusi élmények

Tudom, hogy adós vagyok még a tábori beszámolóval, és hamarosan el is mesélem, hogy milyen jó kis hetet töltöttünk együtt a gyerekekkel. Mostanra gyűltek össze a képek, még ezután fogok nekiállni válogatni.
De... gondoltam, megosztom a gyerekeim elmúlt hetét.

A nyarunk szinte végig arról szólt, hogy mentünk valahová. Ahogy vége lett az iskolának, már indultunk is.
Ők anyukáméknál kezdték a nyaralást, majd folytattuk Bózsván. Ezután kb. 3 napot itthon töltöttünk, csak hogy ki tudjam mosni a ruhákat és kicsit pakoljak, mert jött a baráti itt-ottalvós hét, amikor 3 napig nálunk aludtak a barátok, 3 napig pedig ők a barátoknál. Aztán mentünk a Balatonra, majd ahogy megjöttünk a Balatonról, elkezdődött a Gyerektáborunk, és ahogy vége lett a gyerektábornak, mentünk anyukámékhoz. Szóval, elég intenzív volt a nyár. De ma hazajöttünk, és rákoncentrálhatunk az iskolakezdésre. Jönnek a hétköznapi feladatok, tervek, mint célirányos matekozás, olvasás, írás... persze, ezek voltak amúgy is, mert én úgy gondolom, hogy bár a nyári szünet a gyerekeké, ezért is szervezek nekik sok programot, de szinte majdnem minden nap kicsit (10 perc) matek vagy olvasás bele kellett férjen. Persze, nem mindig fért bele, de azért próbálkoztunk... :)

Szóval, a múlt héten anyukáméknál töltötték a nyarat a gyerekek. Én szívesen emlékszem vissza a nagyszüleimre, de mondjuk és szinte velük laktam, ott nőttem fel. De mivel én elköltöztem az ország másik végére, a gyerekeim az én szüleimmel csak akkor tudnak találkozni, ha a) ISKOLAI SZÜNETEK VANNAK, b), HA ANYUKÁM ELJÖN, de mivel már elég nehezen mozog, ez egyre jobban csökkenni fog. Ezért döntöttünk úgy, hogy amennyit csak lehet, ott lesznek.
Én hiszek egyébként abban, hogy a nagyszülőktől a gyerekek sok olyan dolgot tanulnak meg, ami a hasznukra válik. Még akkor is, ha nem keresztények. (Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy azért nem engedi a gyerekeit a szüleihez, mert ott nem tanul Jézusról.) Hát én is úgy nőttem fel. Soha nem beszéltek róla, de tisztességes, becsületes embernek neveltek. Az én szüleim a szocializmus igazi gyermekei, és én is ebben nőttem fel. Az elvek ott is jók voltak. :)
Látom, hogy milyen más, amikor ott vannak náluk. Bár az én szüleim Tiszavasváriban élnek, de kiköltöztek Olaszliszkára. Igen, arra a bizonyos HÍRHEDT faluba. A gyilkosság a kiköltözésük után történt.
De jól érzik magukat ott, és szeretnek ott lenni.
Apukám portája kimondottan szép, mindig minden rendben van náluk, a kertjében általában nincs gaz, és glédában áll minden.

Otthagytuk a fényképező gépet, hogy készítsenek hangulati képeket a gyerekekről.
Íme, néhány:

Papáéknál mindig rend van, kivéve, ha mi megérkezünk...

A lólátogatás Pista bácsiéknál rendszeres és kötelező program. :)

Ahogyan Jucika néniék medencéjét is kipróbálni...

Papa nagyon kreatív és ötletes.  A falusi turizmus jegyében megoldotta a medencézést. Ui: A kép jobb szélét rendetlenséget látsz, de mentségére legyen mondva, akkor festettek. Szerintem holnap már nem lesz ott. :)

A szüleim és a gyerekeim.

Indulás előtti kép :)