2017. augusztus 14., hétfő

Film és fotó ... valahogy megfogott

Szeretem a művészi dolgokat. Kicsit az elvontakat is.
Régebben, lánykoromban sokat jártam kiállításokra, eljártam irodalmi klubokba (nagyon szeretem az irodalmat, bár a nyelvtant jobban :) ). Szeretem, amikor egy művész máshogy látja a dolgokat, és valamennyire "önkifejezi" magát. Viszont nem szeretem a túlzott absztraktot, például a kubizmus tőlem igen messze áll. Bár meglepődtem, amikor kiderült, hogy kedvenc festőm, Paul Cézannet is ide sorolják, de ő szerintem még nem volt olyan elvetemült, mint pl. Picasso vagy Dali. Ezzel nem kicsinyítem le őket, csak jelzem, hogy nekem nem kedvenceim.

Ellenben mindig örülök, amikor mondjuk egy színészről vagy ismert emberről kiderül, hogy esetleg van máshoz is tehetsége, mint mondjuk játszani. Mert néha egy-egy színész sem túl jó. Én például nem kedvelem, egyáltalán nem kedvelem Jim Carreyt, idegesítenek a filmjei és szerintem elég idióta is, (kivéve a Truman Show és az Igenember), de most olvastam egy cikkben, hogy milyen tehetséges festő. A stílusa egyébként nekem bejön. :)

Szerintem említettem már itt, hogy a nyáron kicsit függő lettem. Ritkán akadok rá egy-egy jó kis filmre, sorozatra. Itt inkább a sorozat jött be nekem, szerintem igen jól sikerült sorozat. Kicsit lehet, hogy túlzásba is vittem a "rajongásomat", pedig ugye az ember már nem az a rajongó típus. Én azt hittem, hogy ezt tinédzser koromban kiéltem, és most a családom az, aki felé rajongok. Ami így is van, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsenek kedvenc filmjeim, könyveim, színészeim stb., akik a Kedvenceim.
Biztos vagyok benne, hogy ez is elmúlik, de most ez még nincs így.
(Akik esetleg lelkigondozást tanultak (én is) vagy függőségekkel foglalkoznak - nektek mondom: nyugi, nincs gond!) Csak olyan jó volt ezen a nyáron lazítani, kiereszteni, és jót szórakozni.

Egy laza, könnyed kis szórakoztató sorozat, ami egy amerikai középiskolában és egyetemen játszódik, benne szerelmekkel, küzdelmekkel, tinédzsergondokkal, élményekkel...
És a történet főhőse Veronica egy elég érdekes és különleges karakter. Nem egyszerű eset. Ahogy a szerelmes részek sem a történetben.
A tipikus érzés, hogy van egy fiú, LOGAN, és benne van minden, ami tetszik a nőknek. Gazdag, sármos, éles eszű, humoros, lazán veszi az életet (hogyan is venné, amikor mindene megvan), csajozik, bulizik, de közben a gazdagság mögött ott a keserűség, a szenvedés, hogy nem minden fenékig tejföl, csak mert gazdag vagy (Apja, aki filmsztár veri őt, megcsalja az anyját, gyilkos lesz. Anyja emiatt alkohol és gyógyszerfüggő lesz, gyenge személyiség, aki az öngyilkosságot választja.)
Hogyan küzd meg egy ilyen tinédzser az iskolában és az életben a felelősséggel, a hűséggel, a kitartással...


Logan (Jason Dohring) és Piz (Chris Lowell) - 10 évvel a sorozat után.
És aztán ott van PIZ, aki már az egyetemen jelenik meg. Egy kisvárosból jön, tisztességes, becsületes, egyenes, cuki. Szeretnivalóan naiv, de akire mindig számíthatsz, aki tudja, már akkor tudja, hogy mit szeretne csinálni. Van terve az életre. Javíthatatlanul romantikus, de mivel jó nevelést kapott, nem szedi el más barátnőjét, inkább csendben szenved.
A nagy kérdés, hogy kit választanánk?
Persze, mindenki a biztonságot, mindenki a nyugodt, és békés életet.

De azért bejönnek a rossz fiúk is.
Nagyon cuki Piz, de nekem Logan jön be.

 De ettől függetlenül, - mert a művészetekről akartam írni, csak most nem bírtam ki, hogy ne írjam le ezeket a gondolat :) - találtam néhány érdekes alkotást Chris Lowelltől, akinek a hobbija a fotózás.
Szeretnék néhány képét, fotóját megmutatni nektek, amelyek nekem tetszenek. Szeretem ezt a stílust.

 
Marokkóban készült kép.
Ebben a fényképben akarok élni!

Georgia - erdő

" Sajnálom, hogy nem tudom mindig azt kapni, amit akarok!" - vagy valami ilyesmi.
Mézsejt
Ez a hajó elkelt! (Mozambik)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése