Nagyon szerettem tinédzserkoromban a Mission Impossible sorozatot. Mindig annyira izgultam, és persze szurkoltam is, hogy mindig mindent jól meg tudjanak oldani, mert hát mindenki szurkol a jó fiúknak, nem igaz?
Én szeretem az ilyen filmekben a csapatmunkát. Mert így működik szerintem az életben is. A nagy akciófilmek, ahol van egy vérző szuperhős, nem olyan hatásos, mert nincs annyi ember, aki ilyen képességekkel rendelkezne, hogy mindenhez ért. De azért néha jó végignézni egy ilyen filmet is.
Na, szóval, nagyon bírtam ezt a sorozatot.
Aztán elkezdtek filmeket gyártani belőle, Tom Cruise főszereplésével, és be kell valljam, azok is bejöttek. Nagyon bírom :) Szerintem Cruise jó színész, és most nem igazán érdekel, hogy a Scientológiai Egyház tagja. Szeretem a filmjeit.
Az egyik részben hangzik el az a mondat, hogy "Azért bízom magára, mert ez egy lehetetlen küldetés!"
Aztán eszembe jutott, hogy vajon mennyi lehetetlen feladat, küldetés van a mi életünkben. Kellenek-e mások hozzá, hogy meg tudjuk valósítani őket, vagy egyedül küzdünk, mint Tom Cruise? Képesek vagyunk rá? Egyedül? Sokan mondják, hogy nem Istenben bíznak, hanem a saját erejükben. Aztán, amikor meg éri a sok nehézség, gond őket, Istent szidják és őt hibáztatják azért a sok rosszért, ami velük történik.
Szerintem sokszor van szükségünk támogatásra, barátokra, csapatmunkára, mert egyedül nem tudjuk megküzdeni a harcainkat.
De tényleg Impossible ez? Aztán ezt találtam:
És innentől nincs miről agyalni.
Még akkor sem, ha Tom Cruise akarna segíteni megoldni. :)
Mert a legjobb és legcsodálatosabb megoldás csak és kizárólag Istentől származik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése