2020. augusztus 5., szerda

Új és régi kedvenc sorozatok

Mindig is szerettem sorozatokat nézni. Gyerekkorom óta így van ez. Olyan családból származom, ahol a családi program inkább volt a közös tévézés, mint az együtt játék (bár ez is volt) vagy még több kirándulás (bár ez is volt), vagy más közös program (bár ez is volt). Mégis, ha visszaemlékszem gyerekkoromra, inkább az maradt meg, hogy ültünk a tévé előtt, és néztük. És persze csendben kellett lenni.
Amikor elköltöztem a szüleimtől, akkor is észrevettem magamon, hogy vasárnaponként (mert legtöbbször csak ekkor voltam otthon egész nap) ment a tévé, ahol persze sorozatok mentek. Végeztem a dolgomat én közben, mert főztem meg mostam meg mindenféle mást csináltam, de háttérzajként ott volt a tévé. 
Amikor férjhez mentem, és egy darabig anyósnál laktunk, náluk nem volt tévé. Mármint tévé volt, csak előfizetési csatorna nem, így teljesen rendben volt, hogy nem kapcsoltam be (egyébként is anyósnál az ember kicsit visszafogottabb, mint itthon).
Amikor lett saját otthonunk, akkor sem köttettük be a tévét, ha meg akartunk nézni valamit, ott a net. Aztán lettek gyerekeink és a mesék miatt lett adásunk, de most is csak az alapcsatornák vannak meg, nem is vagyok hajlandó előfizetni egyre sem. Az, hogy egy 45 perces rész több, mint 1 órát vesz igénybe a reklámok miatt! (értem én, hogy ez a bevételi forrás)

Na, aztán úgy alakult, hogy sokáig, évekig itthon voltam, még vagyok is, és kialakult, hogy vasalás és főzés közben, mert máskor nincs rá időm (ezért szeretek és vasalni egyébként!) sorozatokat kezdtem el nézni.
Ezeket követhetitek egyébként itt a blogon. Mármint, hogy miket nézek. Jó, azért vannak még olyan sorozatok, amelyek nem kerültek fel ide, leginkább azért, mert még nem írtam róluk, vagy újra tervezem nézni őket, hogy tényleg most is tetszenek-e, de úgy gondoltam, hogy néhányat, amit megnéztem, de még nincs itt fent, megosztom veletek.

Pretty Little Liars
Nem igazán szeretem az ilyen jellegű sorozatokat, de annyit olvastam róla, hogy gondoltam, belenézek. Nem mondom, hogy a kedvencem lett, de azért érdekes volt. Kellett egy kis idő, hogy megkedveljem, ne megszeressem. Engem a hangulata kicsit a Született feleségekre emlékeztet, (bár az az egyik sorozat, amiből 1 évadot bírtam megnézni, vagyis abból az utolsó részt nem. És valószínűleg így is élem le az életemet, mert nem vonz alapvetően.) Ez a sorozat megmagyarázhatatlan, fura dolgokra épít.
5 barátnő, akik közül az egyik (a legellenszenvesebb, igazi gonosz, gyerek-szépségkirálynő fejű lány, aki rendszeresen bekapcsolva felejti a szarkavaró gépet) eltűnik. Ennek még örülnénk is, ha nem derülne ki, hogy igazából már nem él, de azért sms-eket küldözget a barátnőinek. Vagy ha nem ő, akkor valaki, aki tud olyan titkokat, amiket csak ő tudott.Nem árulok el többet a történetből, nézzétek végig, de ne részenként, hanem egyhuzamban, mert kibírhatatlan a várakozás.
Mondjuk az utolsó évadot már nem kellett volna megcsinálni, azzal nagyon elrontották a sorozatot.

Agatha Christie: Poirot és Miss Marple
  
A megunhatatlan. Agatha Christie egyszerűen zseniális! De én csak ezt a klasszikus párost szeretem, a felújított változatokat nem. Még az új Kenneth Brannagh filmet sem néztem meg, ami nem olyan régen készült.
A könyveket is imádtam, sok meg is van, majdhogynem minden, a sorozatokat is nagyon szeretem, a hangulatuk szuper, a Poirot-k gyönyörűen vannak filmezve, imádom a kort, amiben játszódik és rajongok David Suchet-ért (főleg, miután láttam, hogy mennyire másmilyen magánemberként vagy más szerepekben).
Mivel mindegyiket annyiszor láttam, szeretem főzés közben nézni, rég tudom, hogy ki a gyilkos, de a hangulata miatt ezredszerre is megnézem. Bár fantasztikusan van megírva, a könyvekben, amikor olvasom, mindig izgulok, hogy ki a gyilkos, ha már ezerszer is olvastam. :)

Csengetett, Mylord?
Ez az örök kedvenc. Férjjel ezerszer megnézzük, és idézgetni is szoktunk egymásnak belőle. A legjobban eltalált angol komédia, és egyszerűen imádom. A karakterek fantasztikusak, és a szinkronhangok is. (Benedek Miklós Teddyként a nagy kedvencem!) Talán ezt a sorozatot láttam a legtöbbször, volt egy idő, amikor nem lehetett hozzánk úgy beállítani, hogy nem ez ment. 
Akik szeretik az angol humort, vagy az 1920-as éveket, azok nem fogják tudni abbahagyni ezt a sajnos elég rövid sorozatot. Egyszer, ha megtanulok jól/jobban angolul, csak úgy fogom nézni. :)

Jeeves and Wooster

Mivel nagy P.G.Wodehouse-rajongó vagyok (szintén majdnem minden könyve megvan), ráakadtam erre a kedves sorozatra, és nagyon tetszett. Ez a két fickó együtt remek párosítás! Én annyit, de annyit nevettem! Mondjuk a könyvein is. A Jeeves könyvek egyszerűen remekművek szerintem, de amikor egy zseni kitalálta, hogy Stephen Fry és Hugh Laurie játssza a világot titokban irányító komornyikot és a nyegle urát, csodálatos dolog született.

Feketelista

Csak hogy egy akció-sorozat is legyen benne. :) Nagyon szeretem. Egy nagyon izgalmas és lebilincselő sorozat, ami ahhoz kell, hogy az ember szinte függővé váljon (tudom, hogy nem szép ilyet mondani, de ha ez van!), és nem azért, mert erőszakos vagy mert sok a halott benne, hanem mert James Spader fantasztikus színész, és nagyon szeretem, ahogy játszik, és mert Megan Boone-nal remek csapatot alkotnak. De nekem azért a nagy kedvencem a sorozatból Diego Klattenhoff, azaz Ressler ügynök. Tartott egy darabig, amíg megkedveltem, de már nagyon bírom. (Pedig nem is igazán eseteim a szőke fickók. :) )

Veronica Mars

És... az örök kedvenc, ami megunhatatlan számomra, és amit nem unok meg soha! Persze csak az első 3 évad + a film, amit nagyon szeretek, mert a 4. évad, amit csináltak, az elég sötét, és egyébként is, a kedvenc karakteremet eltüntetni belőle, nagy hiba.
De azért LoVe forever!


Nektek melyik a kedvencetek?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése