2023. március 14., kedd

#75 Iskolai ünnepség

 Szóval, az úgy indult, hogy a Kisfiam jelezte nekem, hogy ő bizony jelentkezett az iskolai műsorra, amit március 15-én ad az iskola. Na, ez volt az első alkalom, hogy tátottam a számat. Egy olyan gyerek, aki csendes, erősen introvertált, nem beszél sokat, és ráadásul sohasem szerepel sehol, semmikor, most magától jelentkezett. Ilyenre. Kiállni és beszélni mások előtt. 

Hát, mit ne mondjak, nagyon büszke voltam rá.

És nagyon hálás a jó Istennek, hogy ebben az iskolában dolgozhatok, és láthattam őt így felnőni. Persze a lányokért is, de Nimród nagyon más. Ő Férjfajta, csendes, magának való. És most egyszer csak ott állt, én meg az anyai szívemmel teljesen meg voltam hatódva. 

Bár a kollégáim mondták, hogy igyekszenek megtenni, hogy Nimródból kihozzák az állatot (ti. hogy elég forradalmi legyen), nehezen sikerül. Hát, igen, nem egy ideges típus - mondták, de itthon persze nem ezt tapasztalom. :) Nem mondom, hogy nem izgult, láttam rajta, és félt, hogy az egész iskola előtt kell előadniuk. De előadták, és nagyon jó volt. ITT látható az iskolánk oldalán néhány kép.

Amikor lementünk az osztállyal, már én is eléggé izgultam érte. Kicsit könnybe is lábadt a szemem, mert egyszerre volt féltés, izgalom és büszkeség a szívemben. Mert hát ilyen egy anya. És amikor kiállt egyedül, és kiabált: "Szabadítsuk ki Táncsics Mihályt!" mosolyogtam. 

Én aztán nem vagyok forradalmi hangulatban sohasem. Nem magyarkodom és nem is ünneplem ezeket az ünnepeket. De a magam módján nagy Petőfi-rajongó vagyok egyébként, és ha valaki nem tudná, akkor most mondom VASVÁRI PÁL Tiszavasváriban született. Igen, ott, ahonnan származok. Csak mondom! :)

Nagyon büszke voltam rá, és persze jólesett a kollégák dicsérete is, hogy mennyire kibontakozott Nimród. Hát, igen, nemcsak az a csendes, sakkos fiú már!

Fantasztikus!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése