Nimród 15.

Májusban minden gyerekemnek van valamilyen ünnepelnivalója. A mi egyetlen fiúnk ma született. Nagyon különleges fiú. Rendes, szófogadó, szabálykövető. És persze remekül sakkozik.

 A pólója ne zavarjon össze benneteket. Nem 18, csak 15. :)

Radnóti éjszakája

A pénteki napunk nagyon jó volt, és nagyon izgalmas. Az iskolánkban Radnóti éjszakáját tartottunk. 

Ilyenkor este 18-22 óráig ott lehet az iskolában lenni. A gyerekek és a szüleik különböző helyszíneken, mindenféle programon részt vehettek. Volt ugrálóvár, esti foci, kosárlabda, legozás, arcfestés, hajfonás, iskolai kvíz, csillamtetkó, teaház, fel lehetett menni a padlásra zseblampával, rajzolás és ügyességi feladatok is voltak. 

Mi a fiammal a Logi szobát vittük, ahol sakkozni lehetett, Mankalázni, és mindenféle logikai játékokat játszani. Még én is beálltam egy-egy partira. ❤️♟️

A gyerekek és a szüleik is jól érezték magukat. 

Tehetség Díjat kapott a fiam

Az iskolánkban rendszeresen megünnepeljünk névadónkat, Radnóti Miklóst. Idén Május 3-án tartottuk a hagyományos Radnóti napot. Reggel virágkiállítással kezdtük a programot. Ezt követően megható irodalmi műsort láthattunk a 8.a és b osztályos tanulók közreműködésével.

A műsort követően díjakat kapnak a tehetséges diákok. Idén Nimród is részesült ebben a fantasztikus díjban. A sakk miatt. 

Nagyon büszke vagyok rá, és hálás. Természetesen minden gyerekemért hálás vagyok, és mindegyikük fantasztikus a maga módján. Neki ez a reál-matematika-sakk irányultság jutott, és tényleg jó benne. Büszke vagyok rá!

Ez most nem apró öröm az életemben, hanem NAGYON NAGY!

A legmeghatóbb mégis Kata volt számomra, aki sírt, amikor Nimród nevét kimondták. Nagyon büszke a testvérére, és annyira érzékenyen cuki volt. 

Sajnos Zsófi nem tudott ott lenni, mert neki projekt feladata volt, ami azt jelentette, hogy ki kellett állnia az osztály elé, és beszélnie. Számomra ez éppen akkora siker, hogy megtette, mint amit Nimród elért.

Tényleg büszke vagyok rájuk! 

Fantasztikus!

Nemzetközi Sakkvereny - 3. Nap

Ezen a napon nem mentem be vele délelőtt, csak délutánra mentem értük. Egy másik fiúval volt, akivel egy ideje már együtt játszanak, és akit én is kísérek a versenyekre. Egy iskolába járnak. :)

Voltak itthoni teendőim, feladataim. És egy hosszú hétvége a semmittevéssel nem telhet. Bár én nem hívom annak ezeket a napokat.

Nagyon különleges élmény számomra a sakkverseny. Nem értek hozzá, de már évek óta rendszeresen járok, mégis magával ragad. A versenyzők fanatizmusa, a lelkesedése, ahogy erről beszélgetnek, és tényleg komolyan veszik. Ez élet-halál kérdése. 

 

Sohasem gondoltam, hogy egyszer ilyen helyekre fogok járni, és velük izgulok. Megtanultam néhány szakkifejezést is, és annyira cukik amikor azt érzik küldetésüknek, hogy megtanítsanak sakkozni! 

 

De leginkább azért szeretem ezeket a versenyeket, mert ilyenkor van időm igazán olvasni. Persze a könyvesboltba is jut idő beugrani, meg kicsit várost nézni.

 

Fantasztikus!

Nemzetközi Sakkverseny - 2. Nap

a XX. FEHÉRVÁR KUPA Nemzetközi FIDE  sakkversenyén. Volt egy kis szabadidőnk délelőtt. Sok mindent csináltunk.

Mivel délelőtt nem volt partija, és volt 6 óránk, kellett valami olyan programot kitalálnunk, ami hasznos. Hazautazni felesleges volt. Ennyi ideig sétálni a városban szintén az volt. 

Így moziba mentünk. Matiné előadás volt. Ezt néztük meg:

   

Nem vagyok autósport rajongó. Semmilyen formában. De valamivel elütöttük az időt, és csak ez volt. Jó hosszú film, az biztos. Ráadásul a valóságban megtörtént, tehát életrajzi film. És a végére azt kell mondjam, egész jó volt, talán tetszett is. 

 Történet:

A legőrültebb álmok is valóra válhatnak. Annak, aki elég vakmerő, elég gyors – és elég szerencsés.Jann az autóversenyek mámorában él. Csak a pálya létezik a számára. A reflexei, a bátorsága, az ereje mind alkalmassá teszi rá, hogy ő legyen a bajnok – otthon. Ugyanis ő a Gran Turismo játékban szorítja a kormányt. De padlóig nyomja a gázt, és átverekszi magát egy másik pályára: egy valódira. Megnyer egy sor versenyt, és kiválasztják: egy igazi csapat igazi menedzsere igazi autóba ülteti, igazi pályára küldi, és Jann-nak attól kezdve az igazi életét kell kockáztatni azért, hogy nyerjen.Valóra válhat élete legnagyobb álma: és ő bármit feláldoz azért, hogy profi autóversenyző legyen belőle.

A film a legendás Gran Turismo játékon alapul, de az alkotók csavartak egyet a megfilmesítések szokásain: ezúttal egy bajnok játékos áll a benzingőzös, őrült száguldás középpontjában.

*********

 Aztán elmentünk megebédelni, és délután folytatódott a verseny. 

Nimród játszott, én meg olvastam. Hűha! Az a könyv! - de erről majd később. 

Jó kis nap volt. 

Fantasztikus!

Színházlátogatás és Nemzetközi Sakkverseny 1. Nap

A múlt hét pénteki napja elég kalandos volt. Az iskolánkban amolyan pályaorientációs nap volt. Ilyenkor jönnek az iskolánkba különféle szakmák képviselői, hogy beszéljenek a munkájukról, kedve csinálva a gyerekeknek hozzá. 

Mi, az ötödikesekkel más programon vettünk részt. Az egyik kolléganőm jóvoltából a székesfehérvári Vörösmarty Színházba mentünk, ahol igazi színházbejárásban volt részünk. Álltunk a nagy színpadon, belestünk a kulisszák mögé, megtanultuk, hogy mennyi ember munkája egy színházi produkció. Hatalmas élmény volt.

Katával a nagyszínpadon.

 

 

És bejártuk az egész színházat, minden kis zeg-zugos részét. Én személy szerint, mivel nagyon lelkes színházrajongó vagyok, ez amolyan Kánaán volt.

A kulisszák mögött láttam az egyik kedvenc darabom, a Mágnás Miska építményeit, ami fantasztikus volt, 

és persze  senkit sem lepett meg, amikor a bejárás alatt megtaláltam a kedvenc színészem öltözőjét is. Sajnos nem volt ott. 

Mondtam is a kolléganőmnek, hogy legközelebb úgy szervezzen ilyen programot, hogy az én kedvemért ott legyen. :) Jót szórakoztunk ezen, de nagyon sokan ismerik és tudják a "rajongásomat". Igen-igen, én nagyon rajongó alkat vagyok. Egyed Attila pedig része ennek. Meg akivel öltözik, ő is. Ők a két kedvencem.

 

Persze, azért 50 gyerekkel végigjárni csendben, próba alatt a színházat nem volt egyszerű, de akkor is nagyon jó volt. Főleg úgy, hogy tudom, hogy nemsokára újra jövök! Már nagyon várom!

 

 

 

 

 

 De hogy ne unatkozzak délután, Nimróddal, és az iskolából egy másik versenyzővel visszamentünk a XX. FEHÉRVÁR KUPA Nemzetközi FIDE sakkversenyére. A rendezvény 3,5 napos. 

 

Nemhogy pihenne! - gondolják sokan. Nem, mi sakkozni mentünk, egy nemzetközi versenyre. Ahol bajnokok, meg sok élő ponttal rendelkező versenyzők voltak. A sakk is egy nagyon különleges sportág. Egyre jobban azt látom. 

Én pedig nagyon büszke vagyok rá. Minden körülmények között!

Fantasztikus!

#183. Iskolanézőben voltunk

 A múlt hétvégén Fehérváron jártunk Nimróddal. Volt egy továbbtanulási dzsambori az egyik iskolában. Tudjátok, amikor az összes iskola felsorakozik, és megpróbálja eladni magát. És mi bár elég célirányosak vagyunk, mert tudjuk, hogy hova szeretne tovább tanulni, mégis elmentünk. Gondoltuk, jó buli, meg "világot" látunk. 

Készítettünk néhány képet, de csak módjával, mert már nem nagyon engedi sem ő, sem Zsófi, hogy fotózzam.

 Míg vártuk a buszt találtuk ezt a szoborparkot. :)

Bejártuk az iskolát. Nagyon vicces volt egy-két élmény. De persze már azzal jól kezdődött, hogy cicát találtam.:) Egy kislány segített lefotózni.

Az iskolában nem fotóztunk, mert inkább beszélgettünk. De ez aranyos volt, és Nimródnak is tetszett. 

Ez meg nekem. Biztos, hogy lerajzolom, vagy felhasználom majd ezt a mintát. 

És végezetül egy kis városi séta néhány fotója.

Jól éreztük magunkat. Gyalogoltunk vagy 7 km-t. El is fáradtunk.

Fantasztikus!

Írj a kövekre!

Amikor a nyár közepén Nimróddal elmentünk egy sakkversenyre, akkor a városban találtunk egy követ. 

Ezt:

Egy nagyon titkos helyen volt, de észrevettem. Aztán rátaláltam a Facebookos oldalukra is, ami arról szól, hogyha megtaláltál egy követ, akkor azt vidd tovább, és tedd le valahová. És remélhetőleg valaki más is megtalálja. Szerintem a kezdeményezés nagyon jó. Az ötlet is nagyon jó. Azon gondolkoztam, hogy jövőre - ha lesz rá lehetőségem, szerintem az osztállyal csinálok ilyet. Már nem én fogom a rajzot tanítani nekik, de ha valamikor lesz egy kis időnk egymásra, és igénylik is a kreatív dolgokat, akkor időt szánok rá. Ha a családom benne van, szerintem velük is. 

Később találtunk egy másikat is, de azt otthagytuk, hogy más is hátha megtalálja... Fantasztikus ötletnek tartom!

Ezt a képet még nagyon-nagyon régen találtam a neten, már nem tudom, hogy milyen összefüggésben, talán valamilyen értékrend vagy önismeret volt, de sok minden benne van ezekben a kifejezésekben.

 

Tudnál ezek közül választani 5-öt, ami neked fontos? 

Egyébként én sem szeretem az ilyen kérdéseket, csak gondoltam... :)

 

Fantasztikus!

Sakkverseny 3. nap

 Nos, a 3. nap már elég feszült voltam. Sok minden feladat várt rám, de azért persze, hogy mentünk. Ráadásul ez a verseny nem úgy sikerült, ahogy gondoltuk. Láttam, hogy néha kicsit elszomorodik, de ment tovább és csinálta. Azért megyünk sétálni, meg mindenféle vicces programra, hogy eltereljem a figyelmét. 

Örömmel láttam, hogy változott a sakkhoz való hozzáállása. Írtam, hogy egy időben zavart, hogy csak erről beszél. A versenyeken is mindig mindenki erről beszél. Amikor lejátszották a partikat, újra játsszák, hogy megnézzék, hol hibáztak. Mindenhol csak dobálóztak a B2-ről a C3-ra és hasonló kifejezésekkel (csak most mondtam valamit), és én elég hamar elfáradtam ettől. De Nimród nem állt be a sorba, nem játszotta újra a partijait, és nem játszott másokkal sem a szabad idejükben. Egyedül velem. :)

Láttam, hogy már máshogy játszik. Nem megszállottságból, meg a győzni akarás lelkületével, hanem azért, hogy jól érezze magát. Ennek ékes bizonyítéka az volt, hogy az 1. nap az 1. meccsét egy idős bácsival játszotta. Kb. 70 év körül volt. Rendszeres résztvevője a versenyeknek. Ő volt az egyik olyan játékos, aki odament hozzá a partijuk után (amit Nimródom elvesztett, de nagyon jó játszma volt a véleménye szerint), és azt mondta, hogy nagyon tehetségesnek tartja, látja a támadásokat, a csapdákat, és hogy reméli, hogy folytatni fogja, és játszik. 

Mint később kiderült, ez a bácsi sokáig fehérvári bajnok volt, élő 2200-as pontszámmal. Már "csak" 1600 körül van neki. A kisfiamnak 1200 körül. Ezt most nem tervezem elmagyarázni, hogy mi is az élő pontszám, de nem is lényeges a történet tekintetében. Csak azt láttam, hogy ez nagyon nagy örömet hozott neki. Utána nagyon jól játszott.

Hiszek a szavak bátorító erejében.

Hiszem, hogy ha kedvesek vagyunk egymáshoz, és bátorítjuk egymást (azért tudnék negatívat is mondani a sakkversenyről), akkor valamit megváltoztatunk a másikban. Mert higgyétek el nekem, a sakkozók véresen komolyan veszik a csatákat, és a partikat. Egyébként higgyétek el nekem, hogy tényleg az. 

De jó volt látni feloldódni, és jó volt látni boldognak lenni. Főleg, amikor kicsit beszélgettünk, és ő maga mondta ki: "Anya, engem annyi minden más IS érdekel!" Ez egy nagyon fontos mondat Tőle, mert aki ismeri a fiamat tudja, hogy eléggé zárkózott és általában 1-2 dolog érdekelte eddig. 

Nos, én úgy zártam ezt a versenyt, hogy a Fiam boldog volt, még akkor is, ha nem igazán szerepelt jól. 

Fantasztikus!

Sakkverseny 2. nap

 Szóval, a sakkverseny. A székesfehérvári Királykúton megrendezett sakkversenyeknek mindig van egy hangulata. Elég jól ismerem már a versenyzőket, sok a visszatérő arc, meg amúgy is, ez egy eléggé bennfentes csapat. Nem örvend olyan népszerűségnek, mint pl. a foci, de ez nem is bánom. Mondom ezt úgy, hogy valamikor lelkes focizó és drukker is voltam. Ma már el sem tudnám képzelni ezt. 

Amikor sok-sok évvel ezelőtt a kisfiam mondta nekem, hogy "Anya, én sakkozni szeretnék!" nem tudtam, hogy ezzel az infóval mit kezdjek. De aztán szépen lassan kialakult, és elég jó lett benne. Kicsit aggódtam, mert úgy éreztem, hogy csak ezzel foglalkozik, és beszűkül a látásmódja meg a gondolkodása. Nem megbántani akarom a sakkozókat (kedvelem őket), de higgyétek el nekem, hogy a maga módján mindegyik egy kicsit "kattant". :) De persze, ehhez kell is. Ám nem mondom azt, hogy nem féltettem emiatt Őt. Amúgy is Apja fajta, kicsit befelé forduló. 

Viszont az eredmények jól alakultak, hozta a sok érmet meg a pontot, így örült, és én is örültem. Persze, hogy elmentünk. És játszott. 

A szünetben pedig felfedeztük Székesfehérvárt. Újra.

 

Nekem, mint anyának az  nagyon nagy élmény, amikor a gyereked szívesen megy veled helyekre. És Nimród szereti, ha ott vagyok a közelében. Izgulok érte, és próbálom figyelni a játszmát is, de persze sok lépést nem látok úgy, ahogy ők. Ám minden ellenére, higgyétek el nekem, hogy ez egy izgalmas sport, és nem könnyű. 

Nagyon büszke vagyok rá!

 

Nagyon érdekes helyeket fedeztünk fel Fehérváron. Amúgy is nagyon szeretem ezt a várost. Régebben, amíg nem dolgoztam, addig is szívesen adtam magamnak egy kis kimenőt, és bebarangoltam a "királyi várost", de ezek a versenyek meg még izgalmasabbá teszik. :) Ráadásul találtunk egy követ, aminek még Facebook oldala is van. Egy amolyan ADD TOVÁBB! köves oldal, szerintem nagyon ötletes! 

Én mindenesetre szeretem vele megélni ezeket a napokat! Az sem számított, hogy ha vége a versenynek, nyaralni megyünk, és nem volt időm összepakolni.

Fantasztikus!

Sakkverseny 1. nap

Az elmúlt időszakban sok minden történt velünk. Kalandok sokasága. A nyár amúgy is mindig ilyen nálunk. Most idén volt először az, hogy nem volt betervezve hosszabb nyaralás, kirándulás, így hogy sok mindent meg tudtunk tenni, és el tudtunk menni. Meglepő módon a megszokott 3 napos sakkverseny júliusra rakták. 

Tudjátok, hogy mennyire szereti a sakkot. Szívesen is megy versenyekre. Meg kell mondanom, hogy én pedig szívesen elkísérem. Nem azért, mert nagyon értenék a sakkhoz, vagy bármi közöm is lenne hozzá. Tudom a lépéseket, és szoktam is játszani vele, de ez ugye teljesen másról szól. Én vagyok a lelki edzője. :) És bár kamaszodik, meg minden, azt azért mindig elmormogja a bajsza alatt, hogy szereti, ha vele megyek. Ezek a 3 napos versenyek hosszúak. Egy nap 2 játszma van, ami fejenként 1,5 órát jelent, azaz 3 órát, ha mindenki végigjátssza a partiját. Szóval, mindig könyvvel felpakolva vágok neki ezeknek a versenyeknek. A két játszma között pedig nyakunkba vesszük Székesfehérvárt, mert ott zajlik ez az esemény.

Mindenféle helyre elmegyünk, hogy jól érezzük magunkat. Én pedig szeretek közben fotókat készíteni.

Fantasztikus!

A 2 hetes tábor néhány pillanata, hangulata

 Most ugyan már új hét kezdődött, és amúgy a szabadságom is, de elfelejtettem lezárni az Erzsébet tábort már csak a magam módján is. 

A kollégáim néha furcsán néznek rám, amikor azt mondom, hogy szeretek táboroztatni. Nekem nem teher, szívesen voltam 2 hetet ott. Nem mondom, hogy nem fáradtam el, mert elfáradtam. Kalandos volt, élményekkel teli, néha lassú volt, máskor meg csak úgy elvoltunk. De a péntek az mindig az ugrálóvárról, a zsetongyűjtésről szól, amit a gyerekek beválthatnak, és ezt nagyon szeretik. Én szinte már hagyományosan ugrálóköteles állomás vagyok. A gyerekek szeretnek jönni, mert ügyesek, és én annak is adok zsetont, aki ott tanul meg ugrálni, vagy csak egyet ugrik. :) 

Az ugrálóvárazás mellett készítenek lufiból különleges dolgokat. Én ezt a két virágot kaptam, és ez olyan aranyos.

Bárkit rábeszélek egy kis ugrálókötelezésre. Jöttek nagyok, kicsik, segítők. :) És bárki ugrálhat nálam, de ide fotót nyilván csak a saját gyerekeimről teszek fel. A többi az iskolám oldalán megtalálható.

Nagyon bírom a gyerekeimet, mert bevállalósok. Zsófi volt az, aki ilyenkor a csillámtetkózást bevállalja. Én is sorba álltam. Katával közöset csináltattunk. Vörös macskát. :) Mert mi mást?

Kata táborozó volt. Én dolgoztam. Zsófi eljött megcsinálni az 50 órás kötelező társadalmi munkáját. Zsófi a Kata osztályában volt végig a két hét alatt. Nimród pedig szintén ott volt velem. Ő már hivatalosan nem táborozhat, mert csak 6. osztályig lehet, de elvittem magammal segítőnek. Az elsősökhöz kellett. :) Nem volt mindig lelkes, de hősiesen helyt állt, és nagyon büszke vagyok rá. 

Fantasztikus!

Elkezdődött az iskolai táborozás. Pillanatképek

Elkezdődött az iskolánkban az Erzsébet-tábor. Ilyenkor az iskolánkban 2 héten keresztül mindenféle izgalmas programok várják a gyerekeket. Van, aki nem szereti, de én szeretek táboroztatni. 

Idén az elsősökkel vagyok, ami jó, mert ismerem őket. 

Eredetileg úgy volt, hogy nem megyek táboroztatni, mert kézműtétem lesz, de azt egy félreértés miatt eltolták szeptemberre, úgyhogy táborozok. Tényleg szeretem, nekem nem teher. Az egyetlen, amit nem bírok elviselni az a meleg. Nagyon utálom a meleget. Szenvedek. 

Nem a sajátjaimmal, a negyedikesekkel vagyok, hanem az elsősökkel, ami szintén jó. Ismerem őket, ők is engem, délutánonként sokat vagyok velük, ezért örültem neki, hogy velük leszek. Kata is táborozik, Zsófi az ő osztályukba ment segítőnek. Tudjátok, a gimnazistáknak meg kell csinálni azt az 50 órás társadalmi munkát, hogy érettségizhessenek. Már tavaly is volt velem segíteni, nagyon ügyes, a gyerekekhez elég jól ért, jó érzéke van hozzá, bár most éppen kamaszodik. :) És ezzel sok mindent elmondtam.

Nimród pedig hozzám jött segíteni.

Ma népi játszóház volt. Mindenféle dolgot ki lehetett próbálni.És persze, hogy nem bírtuk ki, hogy ne sakkozzunk egyet! Mindenhol megtesszük, ahol sakktábla van.  Nem kétséges sohasem a végeredmény, de van nálunk ez a szokás, ami immár hagyomány, hogy mindegy, hogy verseny, vagy csak egy laza lehetőség, de játszunk. Ez a mi közös élményünk.

Én alapvetően szeretek táboroztatni. Nekem nem teher. Azt nem mondom, hogy nem fáradok el a hét végére, főleg meg két hét végére, de én bírom az ilyesmit. A kollégáim szerint egy furcsa szerzet vagyok. :) Vállalom.

 

S bár nem egy csoportban voltunk, azért készítettem néhány fotót Katáról is. :)

Fantasztikus!

#110 Idén is...

Nagyon büszkék vagyunk rá...

Fantasztikus!

 

Szülinap2 - Nimród 13

 Hivatalosan ez a nap, de a tortás, baráti, össznépi alkalom majd később lesz.

De nincs mit tenni ( nem mintha akarnék) 13 éve rajongok érte.

❤️

Fantasztikus!

#102 Székesfehérváron jártunk Nimróddal

 Tegnap Székesfehérváron jártunk Nimróddal. A továbbtanulással kapcsolatban mentünk el tanácsadásra. Mert az iskolában januárban volt egy felmérés, és Nimród nem igazán tudta, hogy mit szeretne, hova szeretne tovább menni. Zsófinak voltak konkrét elképzelései, amikor ez volt a terv, de Nimród nem tudta. Amit biztosan tudtunk, hogy reálos irányba kell elmennünk. 

Közben én már gondolkoztam rajta, beszélgetek fiatalokkal (a sakkversenyek erre nagyon jók 😏). De szerettem volna egy megerősítést is. És örülök neki, hogy ugyanarra jutott a szakember is, mint én. Megvan a cél, a terv, aztán meglátjuk. :)

Mivel korán értünk oda, a végállomásnál szálltunk le, és sétáltunk egyet. Az sem zavart minket, hogy esik az eső. 

Bejáratott út ez nekünk, mert a sakkversenyek alkalmával sokat sétálunk a központban, de én még mindig nagyon szeretem Székesfehérvárt. Annyira szép a belváros. A macskaköves utak, a kis zegzugos utcák, a parkok... 

Ezt a fát is ott fotóztam:

Esett az eső, de én megálltam, mert muszáj volt.

Fantasztikus érzés a kisfiaddal sétálni esőben, és gyönyörködni a látvány látványában! :)

A kaland vasárnap folytatódik

De még mennyire!

Nimródnak folytatódott a Sakkverseny,♟️ amiben jól szerepelt. 3. lett. Mindig úgy érzem, hogy bár nagyon szereti csinálni, de vannak időszakok, amikor elkészül, vagy nem veszi komolyan. Lehet ez a kamaszkor is, ami nem annyira könnyű. De ez van, küzdünk vele. És bár tudom, hogy több van benne, sohasem piszkálom, ha nem nyer vagy nem játszik jól. Most amúgy is túlérzékeny korában van.

De azért igényli a jelenlétemet. Mindig odajön, elmondja mit fog lépni, szerinte az ellenfele mit lép, ez hogyan hat a játékra. Nem vagyok sakkozó, de sakkos anyuka vagyok. A dolgom az, hogy meghallgassam, és bátorítsam.❤️

A szünetben sétálni mentünk, engedett egy szelfit. 🙂De aztán lefotózta, ahogy hintázom.

Amíg mi versenyeztünk Férj a lányokat kirándulni vitte a fehérvári természetvédelmi területre. Madárlesen voltak. Aztán elmentek a Koronás Parkba, Fehérvár egyik legjobb játszóterére.

Miután útjaink újra találkoztak, együtt elmentünk enni, majd mindenféle boltba. Cipő visszacsere, könyvvásárlás és a Decathlon volt a cél. Mivel a május nálunk sűrű, (2🎂nap, 1 névnap) most vettük meg mindenki ajándékát. 

Kata hazafelé elolvasott egy könyvet angolul, amire nagyon büszke voltam.

A bátyámtól szülinapomra kaptam ajándékutalványt, így vettem egy cipőt, hogy maradandó élményt adjon.

Szóval, szép kis nap.nagyon elfáradtunk. Még volt Anyák napja, így elmentünk anyósomhoz, akinek bazsarózsa hagymát vettünk. Ő meg főzött, és elhoztuk a maradékot. Tök jó, hogy nem kellett még főzni.    

Kalandra fel!

Fantasztikus!