Meg az a történet, amit elmeséltek Papóval, hogy ti. az ő idejükbe bál volt, nem ám disco meg ilyesmi... Nagymamám egy vagány nő volt, fiatalon is, és idősebb korában is. Sok mindenre nyitott volt, sok minden érdekelte.
Mesélte, hogy amikor bálba jártak, már Papó udvarolt neki (szabolcsi kifejezés a Papó, ami Nagyapát jelent, de én a Papót jobban szeretem), rendszeresen jártak erre a táncmulatságra. Nagyapám nem volt mulatós fajta, nem szeretett táncolni, míg nagymamám igen népszerű lévén, kapós menyecske volt.
De mivel nagyon szerették egymást, nem csináltak abból ügyet, hogy Mama táncolt, Papó meg fogta a kabátját... :)
Hiába, az emlékek megszépülnek.
Mindenki szívesen emlékszik a fiatal korára, szívesen mesél róla. Én nagyon élveztem a történeteket, és nagyon vágytam mindig is arra, hogy halljam őket.
Ez a néni nagyon hasonlít alakra, hajra, formára az én nagymamámhoz. De a lelkében mindig is ilyen vidám, bohém és táncoló lány maradt. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése