Romantikus bejegyzés

Még nem írtam róla, de áprilistól belevágtam az angol tanulásba. Tanulgattam én valamikor, de nem sok maradt meg bennem. Szeretem a nyelveket, és arra gondoltam, mi lenne, ha még egynek nekivágnék, hogy egy kicsit tudjam használni?
Igazából az is motivált, hogy egy ideje már itthon vagyok, és szerettem volna kimozdulni, utazni, emberek között lenni, nem az itthoni dolgokkal törődni. Ha ez önző dolognak tűnik, akkor bevállalom, hogy az vagyok, de egyébként nem. :)
Nem fejeztem még be, szeretném folytatni, de most a nyár és a nyári szünet ezt nem teszi lehetővé. Én kimondottan akkor tudom ezeket megoldani, amikor a gyerekeim iskolában és óvodában vannak. Mint ahogy minden más szülő is.
Emellett már foglalkoztat a munka-kérdése is, de ez most nem ide tartozik.

Szóval, amikor egy fárasztó és intenzív nap után leszállsz a buszról, és magadban elmélázva sétálsz, kis büszkeséggel (de semmi túlzással), és tudod, hogy a park gyönyörű, meg egyébként is nagyon szereted... És akkor hirtelen azt látod, ahogy két galamb szerelmesen napozik a vízparton. Álltam vagy 10 percig, és csak néztem őket, és boldog voltam, hogy Férjjel mi vagyunk az a galamb.