Mert én igen.
Javíthatatlanul romantikus vagyok és örök álmodozó. És szeretek ilyen lenni.
Amikor elmegyek sétálni, mindig szeretek új utakat és helyeket felfedezni, és nagyon szeretek házakat nézni. Szeretem a szép házakat. És szívesen eljátszom a gondolattal, hogy melyik ház tetszik, melyikbe költöznék be, melyiket hogyan alakítanám át, venném meg... Ez nem irigység, ez egy játék. Tinédzser korom óta játszok ilyet. :) Mindig is szerettem.
Az ilyen típusú blogokat és újságokat is szívesen olvasom.
Aztán kíváncsiságból rákerestem az álmodozásra...
Ilyen címeket találtam:
- A túlzott álmodozás lehet a világ legelterjedtebb új pszichológiai rendellenessége
- Álmodozás az élet megrontója?
- Az álmodozás jó: azt jelenti, hogy okos vagy
- A túlzott álmodozás pszichológiai betegség?
- A valóság, ha jól éljük meg, jobb, mint az álmodozás...
Szeretek néha egy más világban élni. Ezért is szeretek könyveket olvasni, mert azok olyan helyre visznek el, ahol még nem jártam, de szinte részt veszek a jelenetekben, és kalandokban, és nyomozásokban és romantikus szerelmi szálakban. Részese leszek a dolgoknak, és szerintem ez jó. Bár az is az igazsághoz tartozik, hogy nem tudom, milyen a másik oldal, mert én szeretek álmodozó lenni.
A nagylányom is ilyen, és ebben nagyon hasonlítunk. Saját történeteink vannak, amelyeket továbbfűzünk, történeteket fejezünk be úgy, ahogy mi szeretnénk, hogy vége legyen, és sokáig tudunk ezekről beszélni. Én szeretem ezt a világot, és ő is.
Egy időben zavart, hogy ő is ilyen, mert jobban ilyen. És ez kihatott a tanulásra és az egész iskolai tanévre. A nyár számunkra azért nagyon jó, mert lazíthatunk, és fantáziálhatunk. Álmodozhatunk.
Én most is úgy gondolom, hogy mindenki álmodozik valamennyit. Ki többet, ki kevesebbet, de vannak tervei, szeretne valahonnan valahová eljutni. És igenis, ilyenkor valami kellemes helyre vágyunk. Én nem annyira szeretem Amerikát, de miután rákattantam a Hawaii Five O sorozatra (írok majd erről), oda szívesen elmennék. Pedig nem jut eszembe, hogy az óceánba úgy fürödnék, vagy szörföznék, csak tetszik... És jó lenne egy kicsit, csak egy kicsit elmenni ilyen helyekre. Mert vágyunk, nem igaz?
Igen, sokszor és sokan mondják azt, hogy A TÚLZOTT ÁLMODOZÁS VESZÉLYES.
Nekem is volt egy mondatom, amit sokszor használtam: A nosztalgia veszélyes betegség, mert nincsenek hibái.
Ezt ma is így gondolom sok tekintetben. De ez más kategória, mint hogy az ember ébren álmodik. Nem?
Nem tudom, hogy igaz-e, de néhány dolgot összegyűjtöttem, amit tartanak az álmodozásról. És ezek pozitívak, mert én szeretek pozitív lenni. :)
- AZ ÁLMODOZÁS EDZI AZ AGYAT. - Ez furcsán hat, de valószínűleg van benne igazság. Hiszen a képzelőerő megmozgatja az apró agysejteket (Poirot és így oldotta meg a bűnügyeit :) ), hiszen az agy használata kemény munkát igényel, és olyan dolgokat fedezünk fel, amiben talán kapcsolódni is tud másokhoz az agyunk.
- AZ ÁLMODOZÁS KREATÍVVÁ TESZ. - Ezt leginkább a lányomnál látom, de sok ismert ember is mondta, hogy a legjobb ötleteik álmodozás útján születtek. A lányomnál látom, hogy amikor beindul az álmodozás modul az agyában, hihetetlen rajzokat készít. Nem profi rajzos, de olyan világa van, ami átformálja az agyát, és máshogy lát meg dolgokat. Akár még a matematikai feladatokban is. A tanító nénije elmondása szerint az ilyen jellegű feladatokkal hozta fel a jegyeit mindig. A mechanikus számolással vannak problémái, de a logikai és probléma megoldó feladatoknál ez jól működött. Amikor bekapcsol a képzelet, akkor hatalmas erővel és energiával zajlik ott benn minden, és máshogy gondolkodik.
- AZ ÁLMODOZÁS FEJLESZTI A MEMÓRIÁT. - Állítólag. Nos, ez még nálunk a lányommal nem vált be, legalábbis nem látok jeleket. Mindketten nagyon szétszórtak és szórakozottak vagyunk, és nagyon rosszul emlékszünk dolgokra. Ő konkrétan semmire, soha... :), de ez leginkább a figyelmetlenségéből adódik, de én magamnál is észreveszem, ha nem írom fel azonnal, elfelejtem. Vannak persze dolgok, amiket meg soha..., és képes vagyok sok mindent, évekkel ezelőtt elhangzott dolgokat megjegyezni, történéseket. De azt mondja egy cikk, hogy akkor történik ez a fejlesztés, amikor dolgozunk, úgyhogy ez talán egy jó hír.
- AZ ÁLMODOZÁS HATÉKONYABB TELJESÍTMÉNYRE SARKALL. - Ebben lehet valami igazság, mert bár álmodozó típus vagyok, de szeretem előre megszervezettnek érezni a dolgokat, átgondolni, hogy mikor mi fog történni. És ha nem úgy történik, ahogy én elterveztem, ideges leszek. De sokszor van, hogy spontán történnek a dolgok, és akkor kénytelen vagyok kreatív megoldást keresni és találni. Hatékonyabb is a feladatvégzésem ilyenkor.
- AZ ÁLMODOZÁS JÓ HATÁSSAL VAN AZ EGÉSZSÉGÜNKRE. - Szeretek egészségesen élni és ez fontos szempont nekem. De állítólag remekül oldja stresszt. Ebben is lehet valami, hiszen már az elején mondtam, hogy amikor elmegyek sétálni, és álmodozok bizonyos dolgokról, utána sokkal jobban érzem magam.
- AZ ÁLMODOZÁS SEGÍT CÉLJAINK ELÉRÉSBEN. - Nem tudom ezt megmondani. Ha feladatom van, akkor szeretem megcsinálni, ilyenkor nem szeretek álmodozni, hanem odakoncentrálok. De az biztos, hogy amikor mondjuk írok, és már nagyon fáradt vagyok, egyszerűen csak engedem szárnyalni az agyamat, és ez jó érzéssel tölt el!
Tehát összefoglalva:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése