A magam szórakoztatására elkezdtem
Karantén Kihívásokat csinálni. Magamnak, a magam kedvéért. :) Csak
azért, hogy ne csak fáradtnak és kimerültnek érezzem magam, hanem legyen
egy pár perc, aminek én is örülök. ❤
Aki ismer, tudja, hogy én alapvetően nem használok szépségápolási termékeket. Mármint persze, fürdök meg mosok fogat, meg ilyesmi... :), csak nem festem magam.
Aki ismer, tudja, hogy én alapvetően nem használok szépségápolási termékeket. Mármint persze, fürdök meg mosok fogat, meg ilyesmi... :), csak nem festem magam.
Emlékszem, hogy egyszer, még középiskolás voltam, és az osztálytársaim (csupa lány voltunk - gépírós osztály, persze, hogy csupa lány). Nekem soha nem volt fontos a smink, meg az aktuális divat, de persze ők próbálkoztak. Egyszer kifestették a szememet, de én elfelejtkeztem róla, így megdörzsöltem a szemem és akkora monoklit csináltam magamnak, hogy csak na... :) Aztán megtanították, hogy kell kirúzsozni a szám, de egy idő után azt is lenyaltam vagy letöröltem, mert idegesített.
Aztán eltelt egy pár év. Mivel erősen körömrágós voltam, nagyon csúnyák voltak a körmeim. A stressz miatt persze. Aztán valahogy leszoktam róla, és már egy ideje nagyon figyelek arra, hogy szépen nézzen ki a kezem. Nem mondom, hogy ehhez a körömfestésnek hozzá kell járulnia, de néha kedvem van hozzá. És ilyenkor a gyerekekét is ki szoktam. Szigorúan csak szünetben! De szoktunk, és én megszoktam engedni a gyerekeimnek, hogy szünetekben ők is megtegyék.
Alapvetően nem vagyok híve az egész szépségápolásnak abban a formában, hogy több a vakolat, mint a látvány. Nekem egyszerűen nem jön be a túl sok smink, ennyi.
De azért szeretem, ha néha ki van festve a körmöm.
Volt egy kolléganőm, még a régi időkben, akiről tudtam már a tanáriba érve, hogy milyen hangulatban van. A körömlakkja színe megmondta, hogy aznap milyen a lelke, és milyen hangulat jár hozzá. :) Ennek ellenére nagyon kedves volt és én nagyon szerettem vele dolgozni.
Én ebben is az észrevehetetlen színeket szeretem. A barnát és a fehéret, vagy a nagyon világos rózsaszínt, ami szinte nem látszik, de leginkább a barna a fő kedvencem. Ha lehet, ezt az árnyalatot használom.
Persze, tudom, nem olyan szép, mintha egy profi csinálta volna, erre még nem szántam rá magam, kicsit sajnálom rá a pénzt. Mondom ezt úgy, hogy egy igazi MAGYAR BAJNOK A BARÁTNŐM. De attól, hogy mi ég és föld vagyunk, barátok is. :)
Szóval: Fesd ki a körmeidet akkor is, ha tudod, hogy lepattog holnapra, vagy még ma a mosogatástól vagy a takarítástól.
Ez velem megtörtént, nem sokáig bírja az ilyesmit, de akkor is jól éreztem magam, legalábbis egy kis ideig.
Régebben az anyukám körömlakkjai beszáradtak, pedig neki volt néhány. Anyakönyvezetőként dolgozott, és minden hétvégén szépen kisminkelte magát, hogy jól mutasson az ifjú pár előtt.
Most azt tervezem - bár még nem volt bátorságom hozzá -, hogy kilépek a komfortzónámból, és veszek valami más színt, mint ami én vagyok.
Egyszer, amikor Zsófi még kisebb volt, elmentünk Anita barátnőmhöz (ő a magyar bajnok), és ő persze, hogy kék körmöt kért. :) Én maradtam a barnánál. :)
Ti hogy vagytok ezzel a kérdéssel?
Alapvetően nem vagyok híve az egész szépségápolásnak abban a formában, hogy több a vakolat, mint a látvány. Nekem egyszerűen nem jön be a túl sok smink, ennyi.
De azért szeretem, ha néha ki van festve a körmöm.
Volt egy kolléganőm, még a régi időkben, akiről tudtam már a tanáriba érve, hogy milyen hangulatban van. A körömlakkja színe megmondta, hogy aznap milyen a lelke, és milyen hangulat jár hozzá. :) Ennek ellenére nagyon kedves volt és én nagyon szerettem vele dolgozni.
Én ebben is az észrevehetetlen színeket szeretem. A barnát és a fehéret, vagy a nagyon világos rózsaszínt, ami szinte nem látszik, de leginkább a barna a fő kedvencem. Ha lehet, ezt az árnyalatot használom.
Persze, tudom, nem olyan szép, mintha egy profi csinálta volna, erre még nem szántam rá magam, kicsit sajnálom rá a pénzt. Mondom ezt úgy, hogy egy igazi MAGYAR BAJNOK A BARÁTNŐM. De attól, hogy mi ég és föld vagyunk, barátok is. :)
Szóval: Fesd ki a körmeidet akkor is, ha tudod, hogy lepattog holnapra, vagy még ma a mosogatástól vagy a takarítástól.
Ez velem megtörtént, nem sokáig bírja az ilyesmit, de akkor is jól éreztem magam, legalábbis egy kis ideig.
Régebben az anyukám körömlakkjai beszáradtak, pedig neki volt néhány. Anyakönyvezetőként dolgozott, és minden hétvégén szépen kisminkelte magát, hogy jól mutasson az ifjú pár előtt.
Most azt tervezem - bár még nem volt bátorságom hozzá -, hogy kilépek a komfortzónámból, és veszek valami más színt, mint ami én vagyok.
Egyszer, amikor Zsófi még kisebb volt, elmentünk Anita barátnőmhöz (ő a magyar bajnok), és ő persze, hogy kék körmöt kért. :) Én maradtam a barnánál. :)
Ti hogy vagytok ezzel a kérdéssel?
De jó olt olvasni! hasonlóan vagyunk ezzel, mi épp túl vagyunk egy ilyen akción: képzeljétek sötétkékek a lábkörmeim... vigyorgok, ahányszor zoknit húzok és meglátom.. sose voltam festős típus, de Raminak most megengedtem és alkotott rajtam is - igen, ezek az élet apró örömei:-)
VálaszTörlésÍgy is kell! :)
TörlésÁldott húsvétot kívánok neked és az egész családnak!
VálaszTörlés