Lélek gyümölcse az öröm

Relatív és abszolút öröm

Ebben a nehéz időben, vagy mondhatnám azt, hogy az utóbbi időben sok öröm ért. Maga a vírus és karantén nem az, és a néha-néha előjövő, feltörekvő tanulási nehézség, küzdelem sem az. A Legkisebb úgy döntött, hogy lázad a tanulás ellen. Neki elég nehéz lehet, mert nehezen nyílik, és mire megszokta a tanító nénit, meg a sok új helyeztet, amiben fél év alatt része volt, itthon kellett tanulni.

És anya máshogy működik, mint a kedves tanító néni. Ezzel vannak küzdelmeink. 

De alapvetően és minden mellett azt kell mondjam, hogy sok öröm és pozitív tapasztalat ér. 

• Sok jó és különleges beszélgetés a neten keresztül. 
• Sok felfedezése a világnak - és a net mértékkel való használata.
• Rájöttem, hogy egykor mennyire szerettem a történelmet, és jó újra felfedezni ezt a tantárgyat. 
• A nagylányomra nagyon büszke vagyok, neki nagyon jól bevált az online oktatás, sokkal jobb jegyei vannak, mint amikor iskolába jár, pedig akkor sem volt rossz, de több idő van arra, hogy felkészüljön a dolgokra. Nagyon alapos, és szereti jól megcsinálni a dolgait. Nem maximalista, mert ha így lenne, akkor minden rendben lenne körülötte, mondjuk a szobájában, de mint tudjuk a művészek milyenek... :)
• Sok visszajelzést kapok, hogy jó, hogy van az új oldalam, és hogy sokan használják.Én magam is nagyon élvezem, de persze nem tudom úgy feltölteni, ahogy szeretném. 
• Pozitív tapasztalat nálunk - és ez erősen az -, hogy az itthoni bibilai történetek feldolgozása nyitottabbá tette a gyerekeimet Isten felé. Szeretik és érdekli őket, mi történt vele. És gondolkoznak. A gyülekezetben sajnos  nincs mindig erre lehetőség, és én ezt sajnálom. 
• Nagyon jól esett, hogy mostanában többen is visszajeleztek nekem, hogy szerintük mi jól neveljük a gyerekeinket. Sokáig voltak kétségeim, (egyszer majd írok erről - valamikor), de most úgy gondolom, hogy igen. Miért is legyek szerénytelen, nem igaz? Te nem úgy érzed, hogy mindent megteszel a gyerekedért, megtanítod minden jóra, ami szerinted helyes, és igen, neveled, vitázol velük, a jobbítás szándékával. Szerintem ez a jó anya. Megtanultam, hogy meg kell tanulniuk :) önálló döntéseket hozni, már kisebb korban is, mert mindennek van következménye. Ez egyébként nehéz, főleg egy kontrollos anyának. :) 
• Férj itthon van (sok szabadsága gyűlt össze, amit sokáig nem adtak ki neki, így most 3 hetet itthon van, és nagyon élvezzük), és nagy segítség nekem. Ő látja, hogy 9-től délután fél 4-ig szinte tanulok a gyerekekkel, és levett bizonyos terheket a vállamról. Pl. a főzést. :)

Az öröm relatív az emberek között.  

Van, aki ennek, van aki annak örül. Az anyagiaknak, hogy szellemileg a másik felett áll, hogy erősebb testileg, hogy neki több mindene van, mint a másiknak, esetleg többet keres. Persze, mi magyarok (és ez meggyőződésem) nagyon kárörvendők vagyunk. Szeretünk örülni, a másik kárára. De sem Móricz, sem a Biblia nem beszél arról, hogy ez a helyes, ez a jó. Ez csak egy darabig működik, de aztán? 

A Biblia arról beszél, hogy a mennyei örömök sokkal fontosabbak. Azok az örömök, amiket felfedezünk az életben, az Úrban. Nekem a Filippi levél a kedvenc könyvem, sokszor szerepel benne az ÖRÜLJETEK kifejezés!

A hetvenkét tanítványt, akik örömmel jelentik: "Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre.", Jézus így inti: "Ne annak örüljetek, hogy engedelmeskednek nektek a lelkek, hanem inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben." (Lukács 10,20)

Minket Jézus mai tanítványait sem a mások fölött aratott lelki vagy anyagi hatalom kell, hogy örömmel töltsön el, hanem sokkal inkább az a tudat, hogy meghívottak vagyunk az örök örömbe, a mennyek országába.

Ez az örök öröm csak azé a tanítványé lehet, aki már ebben az Istentől kapott földi életben törekszik annak megragadására, megszerzésére, elnyerésére. Aki mindent képes odaadni a megtalált kincsért, mint a szántóvető vagy a kereskedő (Máté 13,44-46) Aki minden alkalmat megragad az evangélium (örömhír) hallgatására és az úrvacsorában a bűnbocsánat örömének átélésére és befogadására. Aki nem erre törekszik, annak lesznek ugyan földi örömei, de ezek igazi értéke csupán akkor lesz megdöbbentően világossá számára, amikor csak mérhetetlen szakadékon túlról tekinthet Ábrahám kebelére." Lukács 16,23

Amíg a földi örömeink hajszolásával önmagunk számára keressük a boldogságot, addig az örök boldogságra való törekvéssel Istennek szerzünk örömöt. Az öröm abszolút az Istennél. Isten - egyszülött Fia élete árán - ez egész világot is hajlandó felforgatni egyetlen bűnös megtalálásáért, hogy nagy legyen az öröm a mennyben egyetlen bűnös megtérésén. Lukács 15,10
Ő szeretné megadni számunkra, elveszett, de megtaláltatott bűnösök számára a végső jutalmat: Menj be Uram ünnepi lakomájára, örök örömébe! Máté 25,21