A változás jó dolog...

Ez egy régi kép. :)

Már sokszor mondtam, hogy nagyon szeretem a szóját. A rántott szója pedig mindig is a család kedvence. A gyerekeim természetesen krumplipürével szeretik, mert a gyerek az már csak ilyen. A húsevő emberek szerint is a legjobb párosítás a hús meg a krumpli együtt. Nos, nálunk nincs hús, helyette ez van.

Nos, az utóbbi időben észrevettem egy kis változást magamon. Mondjuk már jobb a helyzet, mint mondjuk egy évvel ezelőtt, mert változtattam sok mindenen, bár eddig is elég tudatosan próbáltam odafigyelni az étkezésre (mindig), a mozgásra (most kicsit nehezebb, hiszen az úszást abba kellett hagynom, pedig az volt a legjobb nekem), és kicsit mindenre. De próbálkozom. Tudatosan! :)

Már egy ideje kezdtem jobban odafigyelni arra, hogy mit és hogyan eszek. Szembesültem azzal, hogy kicsit kikerekedtem. Mondhatnám azt is, hogy a SZERELEMTŐL :), és ez jól is hangzik így, de akármennyire is szeretném szépíteni, kicsit összeszedtem magam. Nem tudok járni úszni, nem lehet elmenni sétálni, persze el lehet, de mégsem olyan érzés, így nehezebben is mozdul az ember.
Aztán jött néhány más probléma. Stresszevés pl. Mert az utóbbi időben volt néhány gond a szűk és a tág családban is, és bár nem vagyok egy nagy gourmand, néha jól esik enni. Így ettem. Meg aztán visszaszoktam arra is, hogy megegyem a gyerekeim után a maradékot, és mivel nem iszom kávét (mert az ízét sem szeretem meg egyébként sem), néha-néha egy kis kóla is lecsúszott. Pedig kb. 20 évig nem ittam kólát! Úgy gondoltam, hogy kell egy kis koffein, hogy pörögjek. Nos, rosszul gondoltam. Ténylegesen sokat szedtem fel, aminek nem annyira örültem.

Így úgy döntöttem, hogy változtatok az életemen és az életmódomon.

Ez abból áll, hogy:

1. nem eszem meg a gyerekeim után a maradékot,

2. bár nem vagyok nagy leveses, de rendszeres ételemmé vált, mert két nagy tányér leves remek egyszeri étkezésre,

3. sosem voltam nagy kenyeres, de most jobban figyelek arra, hogy a saját kenyeremet egyem, meg azt is mértékkel, (bár most, hogy nem lehet élesztőt kapni, nehezebb, mert én kovászos kenyeret nem sütök, nem szeretem).

4. nagyon szeretem a krumplit és a riszt, meg a tésztát (amelyek ugye hízlalnak), de azért eszek ebből, de nem annyit, hogy sok legyen,

5. és a legfontosabb döntésem az, hogy 6 óra után már nem eszem. Vagy legalábbis megpróbálom. Ez nekem is a legjobb döntés volt, bár az elején elég nehezen ment, mert hát ugye a megszokás... ez persze nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem eszek, mert előfordul, hogy a napi rohanásban nem jut időm 6 előtt vacsorázni, de azért próbálok a rendszerességre odafigyelni,

6. sajnos a mozgás nem annyira rendszeres most az életemben, ahogy szeretném, de mindig igyekszem egy kicsit gyalogolni vagy lépcsőzni, vagy itthon egy kicsit tornázni.
7. Sok folyadékot iszok. Teát és vizet!

Nem fogyókúrázom, mert abban nem hiszek. 

Enni meg szeretek.

Rántott szója salátával

Ha majd végre vége lesz a karanténnak, kiderül, hogy sikerült-e nyernem. Magam ellen! :)