Az az igazság, hogy én szeretem az ilyen "legyünk otthon, és örüljünk egymásnak" időszakot.
Most persze komolyabban vesszük, mint általában, de én lelkesedem a családi programokért. Abban is hiszek, hogy a munka jót tesz a gyerekeknek. Nem visszük túlzásba, nem kérünk túl sokat tőlük, de azt, amit kérünk, azt meg KELL csinálniuk és részt kell benne vállalni. Ilyenkor, mikor még jó idő van, duplán élvezi mindenki a helyzetet.
Én is, mert az ebédet nagyon jó étvággyal ették meg, és nekem volt értelme egész délelőtt a konyhában állni. :)
Azt hiszem, hogy a mostani napok arra is jók voltak, hogy a fahordással és a pakolással megértették, hogy milyen fontos dolog az, hogy ők is részesei legyenek valaminek, ami később mindenkinek jó. Tudniillik a meleg. :)
Nagyon aranyosak voltak, és nagyon büszke voltam rájuk.
Jobban is alszanak, de ez köztudott, hogy a jó levegő gyógyító és ha dolgoznak, még este altató hatású is. :)
Persze, sok minden történt az utóbbi napokban, jövök majd a karatén ötleteimmel, amit magamnak csináltam és találtam ki, de mostanában nem volt időm írni. Mármint erről.
Mindenkinek nagy, virtuális ölelést küldök, és kitartást az otthon töltött napokra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése