Nem tagadom, nagy rajongója vagyok a Dumaszínháznak. Legalábbis azoknak a tagjainak, akik tényleg viccesek. Vannak olyanok köztük, akik azt hiszik, azért viccesek, mert csúnyán beszélnek, pedig nem. Évek óta Kőhalmi Zoltán az egyik kedvenc humoristám. Nagyon furcsa pali, amolyan igazi antiszociális, de remek humora van, és én nagyon szeretem. Ráadásul ő az egyetlen olyan humorista, aki nem beszél csúnyán, nem trágárkodik a színpadon, és attól még nagyon ütős. Jó figura.
Tavaly előtt volt, amikor még bejártam Fehérvárra, hogy megleptem magamat ezzel a könyvvel, és azt kell mondanom, hogy MEGÉRTE. Minden percét szerettem, és igen jól szórakoztam. Tervezem, hogy újra elolvasom. Aztán Férjet is rábeszéltem, és bár nem annyira szeret olvasni, de mostanában sokat olvas, már amikor van ideje, és büszke vagyok rá. De ez a könyv a kedvence lett. Aki szereti a jó humort, a krimiket és az Örkényi agymenős stílust, akkor mindenképpen olvassa el! Megéri.
Emlékszem, én akkor olvastam, amikor még hordtam a gyerekeket úszni. Ültem a lelátón, és hangosan felröhögtem, és nem mindig értették, hogy mi bajom van. Pedig semmi, csak Kőhalmit olvastam.
Ez az ajánló van hozzá:
Az megvan, hogy Jo Nesbo, Rejtő Jenő és Italo Calvino együtt írnak
regényt? Nincs? Akkor most ideje megvásárolnod Kőhalmi Zoltánnak, a
magyar stand up egyik legjobbjának első könyvét, ugyanis ez a regény
éppen ilyen: mintha egy őrült posztmodern író állna neki egy norvég
krimi megalkotásának, de közben féktelen humora nem hagyná, hogy a
dolgok a rendes medrükben csordogáljanak. Végül egy agyament paródia
születik, amiben a skandináv bűnügyi regények minden jellemző alkatrésze
megtalálható: alkoholista, antiszociális nyomozó; gyermekkori traumák,
társadalomkritika, titkosszolgálat, külföldi maffiák, extrém gyilkolási
formulák, hullahegyek és a többi... De amíg a 101. halottig eljutunk,
hőseink más könyvekben is megfordulnak (nagyjából Japántól
Oroszországig), a sztori újabb és újabb hajmeresztő fordulatokat vesz,
és amikor már azt hinnénk, hogy ennél a szerző már képtelen jobban
megcsavarni a történetet, akkor rá kell jönnünk: de igen!
Térdcsapkodósan letehetetlen, borzalmasan izgalmas, őrülten mulatságos.
Kőhalmi magyar humoristának is jelentős, ám norvég krimiírónak egyenesen
felejthetetlen! Cserna-Szabó András
NAGYON JÓ!
De jó! Épp a héten láttam a könyvtárban, gondoltam, kiveszem a férjemnek, de végül a gyerekek annyit válogattak, hogy elfogyott a keretünk. De majd legközelebb nem hagyom ott. :)
VálaszTörlésTényleg jó. Terveim szerint hamarosan újraolvasom.
Törlés