A bölcsek kudarca - Dániel 2,1-16

Nem sokkal azután, hogy Dániel és barátai befejezték tanulmányaikat a király iskolájában, olyasmi történt, amiből felismerték, hogy teljes mértékben Istentől függnek.

Nabukodonozor királynak egy éjjel különös álma volt, amely felébresztette, és nem tudott visszaaludni. Csak arra emlékezett az álomból, hogy valami nagyon fontos dolog volt. Tudta, hogy nem lesz nyugta, amíg eszébe nem jut, és meg nem simeri a jelentését. Ezért hivatta a bölcseit. Mit mondtak a bölcsek?

A király elmondta, hogy nem emlékszik az álomra. A bölcsek azt válaszolták, hogy az álom ismerete nélkül nem tudják megfejteni annak jelentését. Ez nagyon felbőszítette és gyanakvóvá tette a királyt. Elmondta nekik, mi történik, ha nem teszik meg, amit követel. Mondják el neki az álmát, és annak jelentését, különben...

A bölcsek tudták, hogy a király komolyan gondolja, amit mondott, de tényleg tanácstalanok voltak. Nem nehéz elképzelni, mennyire megijedtek. HAsznált valamit a király fenyegetése? 

7 Felelének másodszor, és mondának: A király mondja meg az álmot az ő szolgáinak: és az értelmét megjelentjük. 8 Felele a király, és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak időt akartok ti nyerni, mert látjátok, hogy áll az én szavam. 9 Hogy ha az álmot meg nem mondjátok nékem, csak egy ítélet lehet felőletek: hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok, hogy azzal tartsatok engem, míg az idő múlik. Mondjátok meg azért nékem az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét is megjelenthetitek nékem. 10 Felelének a Káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, aki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és Káldeustól sem ilyen dolgot. 11 Mert a dolog, amit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, aki azt megjelenthesse a király előtt, hanemha az istenek, akik nem lakoznak együtt az emberekkel. 12 E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, és meghagyá, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.

Dániel és három barátja is a bölcsek közé számított, de erre a gyűlésre nem hívatták őket a király elé. Ezért nem is tudtak semmit a történtekről. Mit gondolsz, mit éreztek, amikor megtudták? 

És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az ő társait, hogy megölettessenek. (13)

Dániel bölcsen és tapintatosan felelt Arióknak, a királyi testőrség fejének, majd megkérte a királyt, hogy még várjon a bölcsek elpusztításával. Nabukodonozor beleegyezett. 

És monda nékik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem megtudni az álmot. És mondák a Káldeusok a királynak sziriai nyelven: Király, örökké élj! mondd meg az álmot a te szolgáidnak, és megjelentjük az értelmét. (Dániel 2,3-4)