Pár éve láttam Fejős Éva nevét valahol és láttam, hogy írt könyvet. Én az angol és a francia irodalmat szeretem leginkább, meg ponyvában az amerikait :), de úgy gondolom, hogy nem árt, ha az ember képben van a magyarokkal kapcsolatban is. Szoktam kortársművészeket is olvasni, Lackfi az egyik kedvencem pl.
Aztán, egyik alkalommal, amíg a gyerekemre vártam, aki gitározni volt, elmentem a könyvtárba, és hoztam ki pár könyvet. Akkor találtam rá erre a könyvre:
Hát... Végigolvastam, de nem tudom.
Alapvetően könnyed, laza, néhol még humoros is, gyorsan olvasható, mert sok benne a párbeszéd, de pont olyan dolgok vannak benne, ami idegesít.
Csajok, akik minden dolgaikat, életük minden történését megbeszélik egymással. Kicsit a Sex és New York jutott az eszembe. Az is idegesített, nem is bírtam végignézni, bár abban voltak jó gondolatok.
Ám ebben a könyvben olyan dolgok jelentek meg, amelyek tőlem távol állnak, és amivel nem tudok azonosulni. Pletykálkodás, homoszexualitás (hogy fogadd el mindenképpen!), ezoteria, agykontroll, mellplasztika, gyerektelenség, hazugság... nem őszinteség a házasságban... Nekem ezek furcsa dolgok, és bár lehet, hogy így vannak ezek sok helyen, de nem kell, hogy így legyen.
Becsületemre legyen mondva, elolvastam. Férj mosolygott is rajtam, mert néha kijöttem a szobából, és dünnyögtem neki egy kicsit, de úgy vagyok vele, hogy ha valaki megkérdezi, hogy olvastam tőle könyvet, és véleményezzem, akkor tudjam azt mondani, hogy "Igen, olvastam, és nem tetszik!"
Tudtátok egyébként, hogy ő az a nő, aki 49 évesen szülte az első gyermekét?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése