Tánc

Nem vagyok egy nagy táncos.
Régebben szerettem táncolni, de ez mondjuk eléggé lekorlátozódott a lakodalmakra. Tudjátok, amolyan jó kis parasztlagzikra. Az én családom elég mulatós. Szeretik azt, amikor szól a zene, és már táncolnak is.
Nevelőapukám nagy táncos volt, ha egy-egy ilyen alkalommal táncparkettre került, akkor egyedül is remekül ropta, nem volt fontos neki, hogy partnere legyen. Néha álltam ott, és csak vártam, mert én meg tök féltem ott egyedül. Nem igazán szerettem táncolni, csak szerettem volna. A bátyáim mind diszkóba járósak voltak, ahol anyukám szerint csak lötyögni kell, de azért ők is jól táncoltak, nekik benne volt a vérükben. Úgy értem, ha megszólalt a zene, tényleg ment nekik. Ha mondhatom azt, gátlástalanok voltak. :) Ilyen a sógornőm és a családja is.
De én nem voltam ilyen.
Eltáncikáltam, de aztán rájöttem, hogy ez más.

Aztán teljesen eltávolodtam a tánctól, mert valaki azt mondta, hogy az erkölcstelen és helytelen, és én elhittem neki. Úgy gondoltam, hogy tényleg veszélyes, mert erotikus jellegűek, amikor összesimul két test, és hozhat rossz döntést általa az ember. Egyébként most is azt gondolom, hogy van benne valami. Nem véletlenül adnak el sok dolgot a tánccal. :)

De emlékszem, hogy gyerekkoromban, amikor még nem nagyon volt tévé, ültünk nagyszüleimmel a tévé előtt, és a Savaria Táncversenyt néztük. Nem tudok más szót idetenni, csak azt, hogy imádtam. A ruhákat, ahogy kinéznek, a fílingjét, a hangulatát, a könnyedségét, a légiességét. Csak néztem és bámultam. De a szüleim nem írattak be tánciskolába, így kimaradt.
Sokáig kimaradt.
Aztán, már felnőtt fejjel megragadt bennem két film. Már írtam róla szerintem. Itt.
Két film volt rám ekkora hatással, amikor rájöttem, hogy ebben nemcsak erotika van (persze az is), de azért ettől több.
Az egyik a Vezet a ritmus, amelynek a főszereplője Antonio Banderas volt. Nem tartozik a kedvenc színészeim közé, de ebben nagyszerű volt. Maga a mondanivaló, a tanítójellege is említésre méltó. Én megnézetném fiatalokkal és tanárokkal egyaránt.

A másik Richard Gere film. Na, őt sem kedvelem. Az az igazság, hogy nem is miatta szeretem ezt a filmet, és még csak nem is Jennifer Lopez miatt. Aki szerintem a legjobb benne, aki miatt ez Jó film lett, az Stenley Tucci. Szerintem az egyik legfantasztikusabb karakterszínész. Majdnem minden filmében, amit láttam, szenzációs. És a zene...

AZ az igazság, hogy ezek hatására, próbáltam rábeszélni Férjet, hogy menjünk el egy tánciskolába. Szerettem volna, ha kicsit többet mozgunk. Mindkettőnkre ráfért. Kicsit ellustultunk, elkényelmesedtünk. Ez még akkor volt, amikor nem voltak gyerekeink, de Férj nem az a típus, akit könnyen ki lehet mozdítani a kis kényelméből. Ő nem szeret táncolni, így marad nekem egyedül, hogy megnézem ezeket a filmeket. És néha ő is velem. :)
Ezért is szeretem.