2018. december 16., vasárnap

52/12. Gyermekeink kívánságai

"Nem törvényszerű, hogy a jó orvosság föltétlenül keserű"  - mondja egy ismert tv-reklám.
Anna az elmúlt tél egyik napján gondolt erre a mondásra. Halkan közeledett fia ágyához, akinek vírusos influenzája volt. Kezében az orvosságos üveg és egy kanál. Erik védekező grimaszra fintorította arcát, de ahogy lenyelte az orvosságot, felderült az ábrázata.
"Anyu - kiáltotta, miközben az orvosság maradékát nyalogatta a kanálról -, hiszen ez annyira finom, hogy nem hiszem, hogy hamarosan meggyógyulok tőle."
Képtalálat a következőre: „jó orvosság”
A televízió feltalálása előtt évezredekkel már Dávid király, a zsoltáros, hasonló gondolatot dicsér: "Íme, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak a testvérek." Zsoltárok 133,1

Bizony , jó és gyönyörűséges. Bizonyára Urunk jó és gyönyörűséges dolognak rendelte a keresztény testvérek együttlétét. Ugyanígy magától értetődően elvárja, hogy építő hitet sugározzunk egymás felé. Némelyikünknek el kell felejtenie azt a régi beidegződést, hogy ami a léleknek jó, az nem lehet ugyanakkor örvendetes is. Vagy azt a nézetet, hogy a keresztény élet nem más, mint a földi örömök szüntelen megtagadása, és nincs helye benne a tréfálkozásnak, vidámságnak és szép dolgoknak. Az ilyen beállítás csak savanyúképű, komor keresztényektől származhat. S ha gyermekeink és serdülőink ilyen "kóstolót" kapnak a keresztény életből, nem csoda, hogy olyan sokan visszariadnak tőle. Komoly imádságaink mellett - hogy gyermekeink ne csússzanak le a szellemi nihilbe, és ne az legyen a legfőbb vágyuk, hogy mikor kerülhetnek ki végre az otthoni vallásoskodás légköréből - nagyon komolyan mérlegre kell tennünk egész keresztény életünket, azt az életet, amelyet a szemük előtt folytatunk.

Vajon szüntelen homlokráncoló rosszallással szállunk szembe gyermekünk kívánságaival, még akkor is, ha az nem tilalmas, mindössze szokatlan? A közelmúltban egy asszony-találkozón az ismert evangélista - Billy Graham - felesége mondta el, hogy nemrégiben komoly leckét kapott ebben. Amikor a gyermekszobából dübörgő beat-zenét hallott, energikusan szólt be:"Elég ebből a lármából!' Csak azután gondolta végig, milyen hatása lehet ennek gyermekeinkre, és elkezdett velük beszélgetni ennek a zenei irányzatnak a sajátosságairól. Sőt, annyira ment, hogy maga is megvásárolt egy beat-lemezt, ami történetesen gyermekeinek kedvenc száma volt.
"Jutalmul - tette hozzá meleg mosollyal - gyermekeim meghívtak a lemez ünnepélyes együtthallgatására." Így épül híd a nemzedékeket elválasztó szakadék fölött.

Ilyen magatartás láttán gyermekeink felismerik, hogy kereszténynek lenni nemcsak jó, hanem még örvendetes dolog is lehet. Gondoljunk mindig arra, hogy a jó orvosság nem mindig föltétlenül keserű.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése