Nemzeti Harcsa Nap – Június 25.
A nagyszerű íze mellett a harcsatenyésztés stabil jövedelmet is biztosított számos haltenyésztő számára, valamint fenntartható és környezetbarát élelmiszerforrást biztosított.
Az 1980-as években a harcsatenyésztés növekedett az Egyesült Államokban. Az élelmiszer egyre népszerűbb lett, és a harcsatenyésztés által biztosított jövedelemforrás is stabilabbá vált a haltenyésztők számára. Mike Espy kongresszusi képviselő felismerte a növekvő iparágban rejlő lehetőségeket. Más kongresszusi képviselők segítségével arra törekedett, hogy a halat bevezesse a katonáknak ebédeken adott katonai étkezés részévé. Az iparág további támogatása vezetett ahhoz, hogy Espy benyújtotta a Nemzeti Harcsa Napja emlékére szóló törvényjavaslatot. Erőfeszítései a választások során is növelték népszerűségét, tovább növelve a harcsa iránti növekvő keresletet Amerikában.
A harcsa a sugárúszójú halak családjába tartozik. Ez a faj általában fenéken táplálkozik, ami azt jelenti, hogy a vízfenéken táplálkozik, bár továbbra is képezhető felszíni táplálékra. Csökkentett gázhólyagjuk és meglehetősen nehéz, csontos fejük segít nekik abban, hogy könnyen elsüllyedjenek. A harcsák különböző formájúak és méretűek, de a legtöbbjük hengeres testű. Mivel tenyésztésük egyszerű, a harcsafarmok az összes uszonyos hal egyharmadát teszik ki Amerikában. A csatornaharcsa és a kék harcsa a legkelendőbb fajok. A harcsának számos egészségügyi előnye van, beleértve a magas D-vitamin-tartalmat is. Jól illik a cajun fűszerekhez, de egy kis citrom és vaj segít kiemelni a hal ízletes ízeit. Szendvicsekben és sült tésztaételekben is fogyasztható.
(Én nem vagyok halpárti. Vegetáriánusként elsősorban, de húsevő koromban sem ettem meg.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése