amerikai krimi, vígjáték
Angelo Provolone (Sylvester Stallone) ismert és megbecsült tagja az alvilágnak. Alkohol-csempészésből igen szép vagyonra tett szert, gyönyörű házzal és csodaszép feleséggel büszkélkedhet. Egy napon haldokló apja megesketi fiát, hogy felhagy a törvényszegéssel, a bűnözéssel és jó útra tér. Csakhogy a bűnös élet nem akar szakítani vele. Sőt, minden összeesküszik ellene: felbukkan egy lány, aki Angelót apjaként tünteti fel. Megjelenik az érzékeny lelkű nyelvészprofesszor, dr. Poole, aki a nap végén, mint vőlegény távozik. A szexis szobalány a felfordulás közepén kilép, ám nem a megfelelő kofferral távozik.
Idézetek:
* Persze, hogy tudtam, csak nem sejtettem!!!
Aldo: Ráléptek az ujjaira.
Anthony Rossano: És belehalt?
Aldo: Belehalt, pedig nagyon kapaszkodott az ablakpárkányba.
Angelo Provolone: Az esküvő után beköltöztök a szép, tágas földszinti lakosztályba!
Lisa Provolone: Miért a földszinti lakosztályba?
Angelo Provolone: Mert miután eltörtem a lábait, nem tud többé lépcsőt mászni.
* Nem vagyok ideges! Ha ideges lennék, te már nyakig állnál a betonban!
* Angelo Provolone: Ha Poole-t akarod, mehetsz Poole-hoz, de most már hagyd abba a válogatást, mert ő a harmadik vőlegényed ezen a délelőttön, és még nincs fél 12!
* Sofia Provolone: Na, és a fiúval, aki az előbb volt itt? Nem a lányunkat akarta elvenni?
Angelo Provolone: De, csak nem Lisa-t, hanem a másikat.
Sofia Provolone: Miféle másikat?
Angelo Provolone: Hát, azt amelyik nem Lisa.
Sofia Provolone: Nekünk nincs olyan lányunk, aki nem Lisa.
Angelo Provolone: Azt hiszed, hogy én nem tudom?
– Szervíroztad, te fajankó.
Luigi Finucci: Gyorsat akar vagy minőséget? Nem sietünk. Nem sietett Michelangelo, nem sietett Leonardo...
Guido Finucci: ...és nem siet a Finucci.
Luigi Finucci: Guido, ez az én szövegem!
Guido Finucci: Hogy hogy a tied?
EGYSZÓVAL NAGYON AJÁNLOM!
Ha nem láttad volna, akkor mindenképpen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése