Nemzeti Öszvér Nap – Október 26.
A Nemzeti Öszvér Napját minden évben október 26-án ünneplik. Az öszvérek ünneplésére szolgál.
A nap eredetileg a Tennessee állambeli Columbiából, a világ önjelölt öszvérfővárosából származik. Az Öszvér Nap története 1840-re nyúlik vissza. A napot eredetileg „Tenyésztők Napjaként” emlegették. Azóta az ünnepségek Columbiából, Tennessee államból világszerte elterjedtek. A modern Nemzeti Öszvér Nap az 1930-as években kezdett formálódni a mai formájává, amikor felvonulást és más ünnepi eseményeket is felvettek a programba.
Az öszvér történetesen a leggyakoribb és legkorábbi ember alkotta hibrid állat. Az öszvért nem eredetileg vadállatként háziasították, hanem ember találta fel. Egy hím szamár és egy nőstény ló utódja. Fontos megjegyezni, hogy a szamarak és a lovak két teljesen különböző faj, eltérő számú kromoszómával.
Feltalálása valószínűleg az ókorban történt a mai Törökország területén. Az öszvérek meglehetősen gyakoriak voltak a környező régiókban. Kr. e. 3000-re Egyiptomban is gyakran használták őket rakomány szállítására. Az egyiptomi közemberek is öszvéren lovagoltak, mint közlekedési eszközt. Az öszvér valószínűleg Kr. e. 800-ban érkezett Kis-Ázsiába. Az ókori Rómában az öszvéreket emberek és rakományok szállítására is használták. Erejüket és kitartásukat mindenki jól ismerte – olyannyira, hogy amikor Marius hadvezér hatalmas lőszerrakományok szállítására képezte ki katonáit, „Marius-öszvéreknek” nevezték őket.
Kolumbusz Kristóf öszvéreket hozott Amerikába, amikor elindult, hogy egy alternatív utat fedezzen fel Indiába, és Amerikában kötött ki, hogy gyarmatosítsa azt. Érdekes módon George Washingtont – az első amerikai elnököt – az amerikai öszvér atyjának nevezték, mivel több mint 50 öszvért tenyésztett otthonában. Washington azért tartotta fontosnak az öszvéreket, mert szelídek és könnyen tarthatók voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése