B.u.é.k!

Csak és kizárólag ez a mondat jut az eszembe minden év utolsó napján.

Mert máshogy nem megy! Nem is mehetne!

Bízzad

Újra 

Életed

Krisztusra!

Minden év tartogat új és új dolgokat és napokat. Izgalmasakat, érdekeseket, gondokkal telit, szomorúakat és vidámakat. Vicceseket és elgondolkoztatóakat, bátorítóakat és félelmeteseket, látványosakat és láthatatlanokat. 

Adnak új barátokat, lesznek új nézeteltérések, mérges és türelmetlen helyzetek. Lesznek hatalmas élmények, romantikus fellángolások, élmények, nevetések, barátságok, és sok minden úgy lesz, ahogy eddig volt. És lesz, ami új lesz. Én várom.

Mert minden alkalom, minden nap új feladat, új élmény, és új csoda!

Jövőre is!

Hazajöttünk. :)
Jó itthon. Néhány napot a szüleimnél töltöttünk, de már jó itthon.
Szeretettel gondolok Rátok, akik olvassátok a blogomat.
Jövőre, azaz 2 nap múlva is számítok rátok!

Boldog új évet kívánok!

Jövőre veletek ugyanitt!
:)

Házasságos Advent 20.

A tegnapi napot 38 fokos lázzal és valami vírus leküzdésével töltöttem...
Szóval így indult a karácsonyi előkészületem.
Ráadásul az ajándék, amit a Férjnek vettem (rendeltem) megsérült, úgyhogy vissza kell küldenem, hogy aztán újra megkaphassa...
Mindenesetre nem az én napom volt a tegnapi.
Túlélésre játszottam.
Ma már kicsit jobb, ezért megsütök néhány sütit, mert a szüleimhez mindig én viszem a sütit. EZ már olyan "hagyomány" a szó jó értelmében.

Szerettem volna még írni nektek egy utolsó bejegyzést a Házasság témájában (arra gondoltam, hogy később még lesz folytatása, ha gondoljátok és szeretnétek :) ), de ma egy dolog jutott az eszembe.

Mai feladat: Mondd meg neki, hogy szereted!

Ilyenkor mindig minden a fizikai ajándékozásról szól, de az az igazság, hogy én jobban szeretem a lelki ajándékokat. Persze, a fizikait is ki kell mutatni, pl. üljünk az ölébe, pusziljuk meg az "okos fejét", simogassuk meg az arcát...
Eszembe jutott az a történet, amikor Jákob, és ez az ige: És lőn idő multával, hogy Abimélek a Filiszteusok királya kitekintvén az ablakon, látá Izsákot enyelegni Rebekával az ő feleségével. (I. Mózes 26,8)
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én szeretek "enyelegni a Férjemmel." Szeretek odabújni hozzá, puszilgatni őt, kérni, hogy öleljen meg, és ilyesmi. 
Úgyhogy ez a nap legyen ezé az alkalomé is. :)

Boldog karácsonyt kívánok nektek!

Házasságos Advent 19.

Az a helyzet, hogy Férj még mindig dolgozik. Hiába, a bányánál nem áll meg az élet :)
Mindenesetre az utóbbi időben keveset találkozunk, mert kevesen vannak a munkahelyen, a másik felét meg elküldték :(, így néhányan maradtak, akiknek ha mondhatom azt, "ha esik, ha fúj", menni kell.
Amikor éjszakás héten vagyunk (mint a múlt héten), keveset látjuk egymást, mert este 9-kor elmegy, reggel 7-kor hazajön, és napközben alszik. Ha iskola van, akkor 2-kor elmegy iskolába, és fél 8-ra ér haza. Szóval... ilyen egy hetünk.
De azért így is fontosnak érzem, hogy kapcsolatban legyünk, és tudjunk egymásról.
Nem biztos, SŐT! biztos, hogy ez a hét nem alkalmas hosszú és bonyolult beszélgetéseket folytatására... :)
Ezért este, amikor már elment dolgozni, és mondjuk tudom, hogy nem a föld alatt van, mindig írok neki smst. Ebben mindig elmondom, hogy hiányzik és szeretem és fontos nekem. Mindenféle romantikus üzeneteket szoktam ilyenkor küldeni. Persze ő is :)
Ez olyan romantikus...

Úgyhogy a mai feladat: Küldj sms-t!
Még akkor is tedd meg, ha éppen a másik szobában vagy. :) Mert tudom, hogy nem mindenkinél így van, mint nálunk. De az az igazság, hogy ezt mi szeretjük. Egy nőnek jól esik, és szerintem a Férfiak is örülnek, ugye fiúk???

Házasságos Advent 18.

Annyira akartam írni ezeket a bejegyzéseket, és van is a fejemben sok ötlet, amivel kicsit vagy nagyon jobbá tehetjük a házasságunkat, de ugye van az úgynevezett Élet, ami nagyon zajlik és történik.
Nálunk Férj még mindig jár dolgozni, de nem úgy egyszerűen. Éjszakás volt az elmúlt héten, és még ma is megy éjszakára, aztán reggel 7-kor hazajön, alszik egy kicsit és délutánra megy vissza :(
Közben készülünk hazamenni a szüleimhez, ahová én sütöm meg a család süteményét, és még bele se fogtam, mert közben búza jött, amit széthordtunk a barátainknak, és még elintéztünk amolyan utolsó simításokat.
Eközben barátokat látogattunk, rokonokat, mert kórházban voltak, de már hazajöhettek, és kicsit elcsúsztam mindennel. A bejegyzésekkel is.

Emiatt gondoltam arra, hogy a mai feladat nagyon egyszerű lesz!

Engedd pihenni! 

Na, ez az ami nehéz karácsonykor! De mégis...

Tudom, hogy ez így karácsony környékén nagyon nehéz, mert mindenki rohan, siet, süt-főz, készülődik... De én azt tapasztaltam az utóbbi időben, hogy semmi értelme úgy rákészülni, hogy idegesek és ingerlékenyek leszünk. Mert akkor miért is beszélünk "szeretet-ünnepéről"?
Látom a családomban és körülöttem élőket, hogy most, ezalatt az idő alatt akarják bepótolni mindazt, amit meg lehet csinálni egész évben nem sikerült. Sosem értettem, hogy miért kell karácsony előtt ablakot pucolni pl.
Szerintem éppen elég főzni meg sütni.
Bocs, ünneprontó leszek, én nem szoktam :) Vagyis csak a szüleimnek sütök, mert anyósom sokkal profibb ebben, mint én, de ő is inkább ideges az ünnepek alatt, minthogy a várakozásban és a pihenésben élne.

Férjtől én is kaptam 1,5 óra pihenési időt. Szerintem erre szükség van. És egyébként is, minden megvár!

Advent 19. - Szentlélek

:)
Néhány napig nem voltam itthon, de ma hazaérkeztünk, így gondoltam, hogy megleplek benneteket a folytatással. Ugye örültök???

Mézeskalács az 1.b-nek

Zsófia nagyon szeret adni. Kapni is, de mindig lelkes és mindig odafigyel másokra. Ez egy nagyon pozitív tulajdonsága. Tegnap, amikor érte mentem az iskolába, mondta nekem: "Anya, megígértem a többieknek, hogy holnap én viszek mézeskalácsot!" - Hát... Végigfutott teendőim nem rövid listáján, hogy még ez is... De hát az ember lánya, ha lelkes és szereti az iskolát és az osztálytársait, miért is ne...

Ezért én is megsütöttem Virág ominózus mézeskalácsát, és bevált. Tényleg gyors, tényleg hamar kész van, és tényleg puha marad. Nem titok, azért volt olyan rész, amikor kicsit megszikkadt, keményebb lett, de azt hiszem, hamarosan süthetem a következő adagot :)

Úgyhogy ez a Zsófi ajándéka az osztályának.

Házasságos Advent 17.

A nagyszüleimnél nőttem fel. Az egész életemet és gyermekkoromat ott töltöttem. Ők még az az igazi "Papó-Mama" kategória, svájci sapkában és otthonkában. Szerettem őket. Nagyon érdekes volt a házasságuk, elég vicces, de közben meg csak a munkáról szólt... Meg a gyerekekről és az unokákról.
Emlékszem, egyszer mama mesélte, hogy még fiatal házasok voltak, és szokás szerint elmentek a templomba. Mama a katolikusba, Papó meg a reformátusba. Rendszeresen így volt, aztán amikor vége volt az istentiszteletnek nagyapám Mamáért ment, és úgy mentek haza. Egy alkalommal Mama várta, várta a Papót, és nem jött. Mint kiderült, templom helyett biliárdozni járt, és elfelejtkezett magáról... :)
Mama azt mondta akkor, hogy ez egy kemény titok volt. Mondhatta volna Papó, hogy "Te mama, én nem akarok elmenni, ne menjünk!" vagy "Menj nyugodtan, majd érted megyek!" de nem tette :)

Nagymamám nagyon erősen hívő volt. Ugyan katolikus neveltetést kapott, de komoly Bibliaolvasó volt, és sok mindent megértett a Biblia tanításából. Ő volt az, akinek az élete magvetés volt nálam, ami hatással volt a későbbi döntésemre. Ti. hogy Istent választottam.

Tényleg nagyon aranyosak voltak együtt. Papó hirtelen haragú és indulatú ember volt, nagyon keményen és csúnyán tudott káromkodni. De csak addig tartott. Anyukám is hirtelen indulatú ember és én is az vagyok egy kicsit, csak mi nem káromkodunk :). Mama ellenben az a típus volt, aki mindig mindent elsimított, aki mindenkit megsajnált, aki adott pénzt azoknak, akiknek nem volt, nem jutott (nem mintha neki sok lett volna, de remekül tudott zsonglőrködni vele - ezt anyukám örökölte tőle, én nem :( ), odafigyelt mindenkire, segített mindenkin, amolyan jó hívő asszony volt, ahogy mondani szokták.
De ettől függetlenül Mama sok mindent elhallgatott Papó elől. Sok mindent nem tudott, ami a családban zajlott. Valahogy Mama háta, természete, jelleme, tulajdonsága mindent, vagy sok mindent elbírt.
És bár oda voltam értük, meg vissza, ettől függetlenül ezt elhatároztam, hogy én ilyen nem leszek.
Szinte mindent megbeszélünk Férjjel.

A mai feladat: Vannak titkaid a párod előtt?

Én nem tudom, hogy minden esetben mindent el kell-e mondani. Nem nagy dolgokról beszélek, mert azokat szerintem fontos tudnia a másiknak. Ha fontos a másik, nem hallgathatok el előle semmit, ami később befolyásolhatná a házasságunkat, kapcsolatunkat. Beszélni kell érzésekről, a felmerülő aggályokról, olyan dolgokról, amelyek zavarnak, vagy őt zavarhatják. Én hiszek az őszinteségben, nem is tudnám elképzelni máshogy. 
A titkok nagyon rossz dolgok. Olyan, mint a nosztalgia, mert nincsenek hibái. Csak elképzelt világ és tökéletes. A titokról meg úgy gondoljuk, hogy ha nem mondjuk el, nem derül ki. Mindig, minden kiderül!

A nagy kérdés azé, hogy vannak olyan dolgok, amelyekről érzed, hogy el kellene mondanod a párodnak, de még nem merted? Ha igen, akkor ma vegyél erőt magadon, és mondd el neki! Ezek a titkok ugyanis azok, amik alattomosan elfordíthatnak a másiktól.
Az én nagyszüleimnek csak apró titkai voltak, és nagyon boldogok voltak. Mégis... Nyilván nem arra gondolok, hogy vettél könyvet vagy csokit, esetleg új ruhát, kb. egy fél éve, és nem mondtad meg... ha elköltötted a fizetését egy nap alatt, akkor azt érdemes bevallani... 
Szándékosan írtam ilyen bugyuta dolgot, mert nem akarom senki helyett elmondani, hogy milyen titok az, amit el kell mondani.
Persze nem kell.
Ha viszont nincs titkod, akkor szeretettel ajánlok egy remek filmet, ami nagyon vicces és titkos. Én nagyon szeretem. Nagyon vicces.

http://indavideo.hu/video/Top_Secret_1984_-_HUN_-_Teljes_film

Házasságos Advent 16.

Ma nem terveztem nagy értekezést írni.
Helyette írd ki ezt a falatokra (jó, ne közvetlen rá) vagy tedd olyan helyre, ahol jól látszik.
Így biztos sokszor elolvassa mindenki...

Házasságos Advent 15.

Tegnap elmentünk még Férjjel ajándékot venni, mert még hiányzik néhány a családban.
Már írtam róla, hogy nem igazán szeretek ajándékot vásárolni. Persze adni szeretek, meg meglepni szeretem az embereket. De leginkább saját készítésű dolgokat adok szívesen, és az idei karácsonykor is lesz ilyen. De azért van néhány dolog, aminek tudtuk, hogy örülnének a családtagok. :)

Én nem vagyok az a típus, aki olyan, mint a filmekben lévő "kapok egy aranyékszert, és rögtön a férfi karjába omlok". Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy nem hordok ékszert sem. Semmilyet. Anyukám próbálta ezt erőltetni annak idején, hogy egy igazi nőnek kell fülbevaló, karkötő, nyaklánc és mindenféle csillogó izé, de én már akkor rosszul voltam tőle. Valószínű egyébként, hogy a tinédzserkori alulértékeltségem volt az oka (a magam részéről). Eléggé sokáig kisebbségi komplexusom volt, de ez most nem tartozik ide :(
Most sem hordok, mert átéltem Férj mellett, hogy így fogad el amilyen vagyok, teljes természetességemben. És ettől legnagyobb ajándék nincs!

Ellenben ajándékot mindig szerettem kapni. Főleg, ha az könyv, vagy csoki az :)
Férjtől persze kapok virágot is, de én ezt sem igénylem, de jól esik, amikor a kertünkből hoz egy-egy szálat. A virágokkal is úgy vagyok, hogy kint a kertben szeretem őket... :)
De azért szoktunk ajándékozni apróságokat egymásnak.

Ezért a mai feladat:  Adj valami ajándékot!

Meglepheted, ha tudod, hogy mire vágyik, de ne nagy dolog legyen! Arra ott lesz a karácsony! :)
Én készítettem neki egy kis füzetet, amivel bónusz ajándékokat kérhet és kaphat. Bármikor beváltható :)
(Hamarosan megmutatom, de még itthon van, és nem szeretném, ha látná, mielőtt megkapná. :) )

Itt a kuponfüzet, amit készítettem Férjnek. 

Házasságos Advent 14.

Egy nap elmaradásban vagyok, de tegnap valahol máshol járt az eszem. :)
Viszont van egy élményem és egy feladatom számotokra.

Én magam célirányosan soha nem vásárolok semmilyen női újságot, se pletyka lapot, se semmit, ami számomra értelmetlen dolgokkal van tele. Ráadásul a netről mindig megtudja az ember, hogy melyik híres ember kivel mit csinált, hova ment, mi volt rajta, mennyi pénze van és még sorolhatnám. Engem ez nem érdekel, az pedig, hogy pénzt adjak ilyen jellegű újságokért... Na, akkor már inkább egy tábla csoki!!
Anyukám sem veszi ilyen újságokat, de a szomszédja igen. És amikor elolvassa, odaadja anyának. :)
Amikor utoljára eljött hozzánk anyukám, akkor hozott magával néhányat az útra, hogy majd elolvassa, de aztán itt maradt :) Gondoltam, szórakozok egy kicsit, mert hát ugye ezek az újságok nem igazán szólnak csak divatról, horoszkópról, hogyan szerezzük meg, csábítsuk el, fogjuk meg... stb. az éppen aktuális pasit vagy nőt! Ja, mivel női újság, így pasit. :)

Szóval, találtam egy újságot, és találtam benne egy rövid, amolyan 5-6 bugyuta "teszt"-kérdést, mely szerint "Milyen típusú férfi illik Önhöz?" kérdést kellett kifejteni. Poénból megcsináltam, mert kíváncsi voltam :), és persze merőben ellentétes Férfi jött ki nekem, mint aki illik hozzám, és amilyen az én Férjem. (A poén kedvéért mondom, hogy nekem az jött ki, hogy hozzám az Életművész típusú férfi illik. Akivel bármikor foghatja magát az ember, és elmehet akárhova, amikor a kedve tartja, és jól érezheti magát bárhol. - Nos, én bárhol jól érzem magam, de nem vagyok egy nagyon spontán ember. Ezért nem bírom az ilyen típusú férfiakat. Én azokat kedvelem, akikre lehet számítani, és akik Családcentrikusak. Nos, az én Férjem ilyen, és pont erre nem kaptam egyetlen pontot sem. :) )
Hallotta, hogy jókat szórakozok, ezért játszottunk egyet.
Feltettem neki a kérdéseket, és azt kértem, hogy mondja meg, hogy melyik kérdésre mit válaszoltam. Szerinte...
És tudjátok mit? Az összes kérdésre eltalálta a választ.
Úgyhogy, innentől kezdve ő az én Életművész Férjem!


Volt is egy ilyen próbálkozása az M1-nek, amit szerettem nézni, mert én is másképpen gondolok az Életművészre, és nekem tetszett.
Bár ha ezt a szót hallom, akkor leginkább P. G. Woodhouse vicces regényei jutnak az eszembe...

Ennek ellenére a mai feladat:

Tudod-e  válaszát?

Vegyetek elő bármilyen újságot, keressetek benne egy rövidke "tesztet", és válaszoljátok meg a másik helyett. Igazán jókat lehet nevetni!

Egy kis kitérő...

Ne haragudjatok, de muszáj volt egy kis kitérőt tennem.
Ifjúkoromban annyira szerettem és gyűjtöttem ezeket az orosz cuccokat. Mondjuk ez nem meglepő, hiszen orosz tagozatos voltam. :)
És most nosztalgiáztam...

Házasságos Advent 13.

Biztosan rátok is nagy hatással volt a Bakancslista című film. Nekem is tetszett. Sokszor megnéztem. Nagyon jó film, ami elgondolkoztat az életről, az élethez való hozzáálláshoz, az emberek kezeléséhez. Igen, a bakancsilsta azoknak a dolgoknak a sora, amelyeket az ember meg akar tenni és tapasztalni az életében, mielőtt hogy úgy mondjam, feldobná a bakancsot... Hiszen erről szól a film...
Szerintem ezután emberek tömkelege kezdett el listát írni, hogy mit szeretne, mire vágyik, hova menne el, mit csinálna meg, milyen titkos vágyai vannak... Nagyon kíváncsi lennék, hogy ki merre szeretne utazni, ki mi mindent szeretne kipróbálni, ki mit gyűjtött össze vágynak, kívánságnak, álomnak.

Én magam is szeretek álmodozni, ábrándozni. Nem hiszek a szerencsében és a sorsban, csak és kizárólag Istenben. A szüleim viszont máshogy gondolkodnak. Nagyszüleim, amikor anno elindult a Lottó, vettek szelvényt, és játszottak. Mama csak egyet vett mindig. Amikor Mama meghalt, anyukámék továbbvitték a számokat, mert hátha... Aztán néha szoktunk poénkodni, hogy mi mindenre költjük majd el, ha "soha nem nyerik meg". :) És ez jó. Már körbeutaztuk a földet, vettünk házakat, új autót, adakoztunk... :) :), tudjátok, ahogy az lenni szokott.

De igazából én ebben a tekintetben megint úgy gondolom, hogy beszélni kell róla.
Ésszerű és normális vágyak és listák kellenek! Mert ettől tudjuk és érezzük, hogy működik. Nem kell elszállni, és irreális ötletekkel bombázni a másikat. Ötletelni kell, elmondani, hogy mit szeretnénk, de ésszel és biztos lehetőséggel.
Ezért a mai feladat: Mondd el vagy Írd le a vágyaidat! (Én ez utóbbit tettem)

Úgy bírom az ilyen papírokat, hát nem szép?

Sokszor kapom magam azon, hogy a Férjem nem érti, hogy mit mire mondok és miért. Mi köti össze a gondolatmenetimet. Mondjuk ez a férfiaknak bonyolult, ne is várjuk tőlük, hogy megértésék - bocs fiúk!, de ne is bonyolítsuk túl. Azt tanultam meg az évek alatt, hogy elmondom mindig, mit szeretnék. Lehet, hogy hosszabb lesz a mondat és a mondatszerkezet, és néha feltűnhet, hogy többszörösen összetett mondatokban beszélünk :), de ami a lényeg, hogy a Társunk nem gondolatolvasó.

Én sem tudom, hogy Férj mikor mire gondol, és rá szoktam kérdezni. Mire gondolsz, vagy most csak "semmi dobozodat" használod? Tudjátok ez az a nézés, amikor él, de nem működik az agya...:)

Mindenesetre jó ezeket is megbeszélni. Az én listámon kb. 5 éve rajta volt, hogy kondi terembe szeretnék járni, és íme, teljesült. Apró dolgok ezek, de hatásosak. Én biztos vagyok benne, ha nem nagy tervek (pl. torony óra lánccal), akkor örömmel tudjátok egymás kéréseit teljesíteni. És egy közös lista nagyon-nagyon jó dolog!

Házasságos Advent 12.

Van egy baráti házaspár, akiket nagyon szeretünk. Sajnos ritkán tudunk találkozni, de az mindig nagy élmény. Apuka angol származású, és mindig szeretem nézni, ahogy előkészül a teázáshoz, amilyen figyelemmel nézegeti a teáit és készíti el őket. Megmutatta a teagyűjteményét, és nagyon aranyos volt, ahogy beszélt róla. Ő az én kedvenc angolom. (Nem mintha ismernék többet.)

Van a ViaSaton egy műsor. Sütimester a címe. Nagyon bírom.

Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy milyen jó lenne ha itthon egyszer csak úgy valaki bedobna egy csomó sütit az ablakon. Lehet ám Kilófaló is :) Csak hogy kedvenc barátnőmre hivatkozzam.

Nekem a süti és a tea összetartozik. Nagy sütis és nagy teás is vagyok :)

Ezért ma a feladat:

Teázzatok együtt!

De nem ám úgy, hogy kiöntitek a boltban vásárolt flakonos teát! Kérem, ebben hol a romantika? Persze nem azt mondtam, hogy ez pontban ötkor legyen, nekünk nem kell betartani ezt az időpontot. :) Egyszerűen csak azt, hogy szánjuk rá az időt.

Már sok finom tea van, amit el lehet készíteni. És adjuk meg neki a módját! Tudom azt is, hogy a gyerekek miatt nehéz megoldani, de próbáljuk rá időt keríteni. Lehet akkor, amikor lefeküdtek, amikor az oviban, iskolában vannak, amikor alszanak… a lényeg, hogy egy fél órát vagy jobb esetben órát töltsünk teázással. :)

Én még azért süteményeznék is. :) Ha valakinek sok energiája van és ideje, akkor megsütheti, de a boltban venni egy kis aprósüteményt nem bűn. Lehet ebből csinálni aztán baráti összejöveteles teázást, akkor azért érdemes magunknak sütni :) 

Sütinek ezt tudom ajánlani:

Késve, de..

Bocsánat, tudom, hogy tegnapra ígértem a sorsolást, de gyülekezetben voltunk, aztán vendégségben, a legvégén pedig beteget látogatni, így éppen fürdetésre és lefekvésre értünk haza. Ebben nagyon szigorú elveket vallok. Mindegy, hogy szünet van vagy hétvége, esetleg iskolanap, nálunk időben kell lefeküdni, és inkább reggel korábban kelni. Ennek a híve vagyok, nem bírom a lustálkodást és a tétlenséget, és a gyerekeimet sem tervezem rászokatni! :)
Így most jutottunk el ide.

Úgyhogy átadnám Zsófia lányom szavaival az üzenetet: ZSUZSA NÉNI, TE NYERTÉL!

Úgyhogy, Zsuzsa, írj nekem! :) és küldöm...

Házasságos Advent 11.

Tény, ami tény, hogy nem vagyok egy könnyű eset. De közben meg az vagyok. :)
Tudom, hogy ez egy furcsa ellentmondás, de így van ez igazából.
Az a típusú ember vagyok,

• akivel könnyen ki lehet jönni, 
• aki könnyen teremt kapcsolatokat, 
• aki hamar barátkozik, 
• aki alapvetően megérti az embereket, és jókat tud lelkizni, ha szükséges, 
• aki keveset lázad, 
• aki jól érzi magát, akárhová megy,
• aki nehezen vagy egyáltalán nem tud nemet mondani...

Aki ismer személyesen (remélem megerősítik) szerintem nem vagyok annyira nehéz ember.

Mégis úgy gondolom, hogy ennek ellenére tele vagyok gyengeséggel, hibákkal, amelyeket néha szégyellek.

• türelmetlen,
• ingerlékeny,
• rendetlen,
• kritizáló,
• sokat beszélő,
• hirtelen haragú, és még sorolhatnám...

Tudtad, hogy akkor menthetetlen egy házasság, vagy kapcsolat, amikor az egyik fél csak a másik hibáit látja, közben pedig a sajátjairól megfeledkezik? Gondold végig, mi mindennel szoktál rosszat okozni a párodnak? Vannak rossz tulajdonságaid, amelyeken javítanod kellene? (Írhatsz magadnak listát is, de ne vidd túlzásba!)

Azt értettem meg az évek során, hogy egy házasságban nem lehet Egozni. A házasság az két én. Lehet szabad lenni a házasságban és kell is. Isten nem egyforma embereket alkotott, hanem egyéniségeket. Én nem hiszek az önmegváltásban, sem az önmegvalósításban. 

De amit tudok, és amiben biztos vagyok, hogy önző vagyok, egoista.

Nagyon sok hibám van, amit tudok, és amivel küzdeni kell.

Mert:

Ezért a mai feladat:

Beszélgessetek 4 erősségetekről és 1 gyengeségetekről!

Nyáron, amikor Bózsván jártunk a Házasság-gondozó táborban (amit már most mindenkinek ajánlok) volt ez feladat. Nagyon érdekes volt, mert az ember szívesen hallgatja, amikor dicsérik, de amikor azt mondják neki, hogy ... "egyetlen fogyatkozásod van"... Nem baj, ha szembesülünk egy-egy hibánkkal! 

Ami nagyon fontos, hogy ne legyen vádoló és jól megmondó beszélgetés. 

Azt szeretem benned... (4), és szeretném, ha változnál...(1) szavakkal kezdődne... 

Házasságos Advent 10.

Mára úgy éreztem, hogy nagyon fáradt vagyok. Amolyan semmihez sem volt kedvem reggelre ébredtem.
És önmagamhoz nem  híven, most, vagyis ma alig beszéltem. Nem is akartam, nem vágytam rá.
Konditeremben is voltam, és ott sem beszélgettem, csak megcsináltam a napi edzésemet, és már jöttem is el. Valahogy, valami rám telepedett.
De nem úgy ám, hogy magam alatt vagyok, vagy fáj valamim, vagy bármi gond van, egyszerűen csak Fáradt vagyok.
Tudjátok, Férj elkezdte az iskolát, és így kicsit nehezebb. Keveset látjuk, amikor látjuk, akkor is csak pár óra, és nehéz úgy megbeszélni, megküzdeni bizonyos dolgokat, feladatokat, terveket. Jó az a bizalom, ami köztünk van, amit kialakítottunk. Mostanában sokszor kell egyedül döntenem - persze a nagy horderejű kérdések rá várnak, és a kicsiket is mindig elmondom, de alapvetően nincs értelme túlságosan megterhelni, mert minek?

Most persze én vagyok fáradt kicsit, mert reggel 6-tól este 9-ig mindent én intézek, cipelek, pakolok, rohanok, megyek, intézek, főzök... Lehetne mondani, hogy más anya is. Lehet, de nálunk mindig munkamegosztás volt. Nagyon sokszor megfőzött, amikor olyanja volt, elmosogatott, betett egy mosást, elvitte a gyerekeket kicsit játszóterezni vagy a mamához, amikor már látta, hogy zizzent vagyok.
Jó, én nem szerelek meg helyette dolgokat (na, az lenne csak nagyon vicces helyzet!), viszont nyáron lenyírom a füvet, vagy télen havat lapátolok helyette, mert szeretem csinálni.

Persze, emellett kell küzdenem néhány okostojással is, akik szerint nekem könnyű, mert csak itthon vagyok, és nem csinálok semmit (aha!), és egyébként is... De mivel most Házasságos hét van, ezzel nem terhellek benneteket! :)

Szóval, a mai feladat: Végezd el helyette!

Ma segíts a párodnak elvégezni valami olyan feladatot, ami az ő kötelessége! Bár én ezt a szót nem szeretem. Nincs leosztott szerep egy házasságon belül szerintem.

Ha például mindig ő mosogat, akkor mosogass el helyette! Ha mindig ő megy bevásárolni, menj el a boltba Te! Jól fog neki esni, ha egy kisangyal ma leveszi a válláról a szokásos feladatokat… :)

Házasságos Advent - 9.

Amikor még Férj udvarolt nekem, sokat beszélgettünk sok mindenről.
Amikor már 100 %-ig biztosak voltunk abban, hogy ebből házasság lesz :) mindent kibeszéltünk. Én ebben hiszek. Nem hiszek abban, hogy majd alakulnak a dolgok. Abban hiszek, hogy mindent meg kell beszélni. Attól kezdve, hogy milyen házban éljünk, a gyermeknevelésen át, a legkisebb tervekig. Mi mindent megbeszélünk. Még azt is meg szoktuk beszélni, hogy a kertben mi hova kerül és azt is, hogy kinek adjuk a kinőtt gyermekruhákat. Nem hozok egyedül döntést, és Férj sem.
Persze ez sok lehet másoknak, de nekünk így jó, ezt szeretjük.

Nagyon-nagyon régen (kb. 20-25 éve) láttam ezt a képet, és már akkor hatással volt rám. A közös cél nagyon fontos. Mindenben. A házasságban meg főleg...

Mert ugye mi történik, ha valaki ellentétes irányba húz? EZ látszik a kép elején. Egy helyben topogás, feszültség, idegeskedés, türelmetlenség, és akár a kötél is elszakadhat.

Egyetlen kapcsolatnak sem tesz jót az ellentétes irány.

Erről is sokat kell beszélgetni. 

Megkeresni a közös célokat nagyon fontos!!

Ezért a mai feladat: Tűzzünk ki közös célokat!

Mi már most megbeszéltük, hogy mi lesz nyáron, ha... és mi lesz, ha....

Mindig is hittem benne és hiszek most is, hogy csak és úgy lesz jó egy házasság, ha sokat beszélgetünk!!! A tervekről és célokról is!

Házasságos Advent 8.

Nagyon sokat beszélek. De tényleg. És folyamatosan.
Ennek lehetne az az oka, egyedül vagyok itthon a babával és jó érzés néha a felnőtt-társaság, és amikor bekerülök ilyen helyre, akkor csak beszélek és beszélek, vagy amikor Férj hazajön a munkából és vagy az iskolából, akkor is beszélek és beszélek.
És nagyon hálás vagyok neki, mert egy Tündéri Ember, aki édesen végighallgat, aki nem szól közbe, nem akar megoldást mondani soha, teljesen érti, hogy én most csak beszélni akarok, és hagyja, hogy kibontakozzak.

Az viszont nagyon érdekes, hogy ha más ilyen, nehezen viselem :)
Kisfiam éppen ilyen típus. Reggel kinyitja a szemét és addig, amíg be nem csukja és el nem alszik, folyamatosan beszél. És nem is ez lenne a baj, hanem ötszázszor elmond valamit (mindezt kiabálva, mert úgy érzi, hogy nem hallom), és kb. a 10. után elfáradok. Nem a folyamatosan beszéd zavar, hanem az értelmetlen beszéd.

A másik dolog a beszéddel a hangerő. :)
Nagyon érdekes, hogy az egyetlen ember, akivel nem tudok és nem szoktam veszekedni, az Férj.
Nagyon könnyű vele élni.
Nagyon hálás vagyok Istennek azért, hogy Őt kaptam Férjül.

Tévedés ne essék, nem mondom, hogy Ő a tökéletes ember (hiszen vannak hibái), de nekem mégis Ő az. Férj az a típusú ember, aki amikor éppen kiborulsz és ideges vagy, ott van, és megnyugtat. Ő az, aki mellett a világ végére és egy lakatlan szigetre is elmennék, mert "egy gyufaszálból is képes házat építeni" :)

A 9 év alatt nem volt veszekedés köztünk. Én sem vagyok egy veszekedős típus, amolyan konfliktuskerülő vagyok. Nem szeretek probléma okozó lenne, és ha probléma van, akkor is igyekszem elkerülni. Férj még ilyenebb. Nem mond véleményt senkiről, nem kritizál, nem kötekszik, noha van véleménye és igen határozott. De csak akkor mondja el, ha kérdezik.
Nem mondom, hogy nézeteltéréseink vannak, de nálunk akkor sincs olyan, hogy megemeljük egymásra a hangunkat a másikra...

(Nagyon érdekes, hogy ezt nem tudom megvalósítani a gyerekeimmel kapcsolatban :), de erről majd később...)

Ezért a mai feladat: Lakat a szájra!

Tudom, hogy nem mindenkinél van így. Kivételes helyzetben vagyok... 
Szerintem nem baj az, ha "veszekszel" a házastársaddal. Bár én nem szeretem ezt a szót. Mondjuk inkább azt, hogy nézeteltérés :) Abban hiszek, hogy a lakatot azért tegyük a szánkra, hogy ha valamivel nem értünk egyet, akkor ne kiabálva, üvöltözve, ajtót csapkodva és sértődve mondjuk el, hanem csak egyszerűen: Figyelj, én úgy gondolom... Beszéljük meg...

Fontos egy vitában, hogy megértsen a másik, és az is, hogy beszélni kell a saját sérelmeinkről. El kell mondani, ha valami nem tetszik, de nem mindegy hogy.
Szóval, amikor lakatot teszünk a szánkra, akkor figyeljünk arra, hogy hallgassuk végig türelmesen a másikat. Ez tudom, hogy néha nehéz. Főleg nekünk, nőknek! De hallgassuk meg a másikat, és csak utána beszélj te!

Volt egy ismerős házaspár, akik 12 évig hordozták a problémákat, soha semmit nem beszéltek meg, csak éltek egymás mellett, hagyták, hogy  a pénz és a szex vezesse az életüket. Aztán a végén már a szex is eltűnt, és csak a pénz maradt. Aztán a válás. Mint később kiderült soha semmit nem beszéltek meg. Pl. egyetlen egyszer sem mondták ki, hogy Szeretlek. Főleg a házasságuk végén nem. 

Hajrá!

Játék!!!

Nagyon régen jelentkeztem már.
Ennek ez az egyik oka, hogy mostanában alapszinten élünk, és olyanokat eszünk, amelyek megtalálhatók a blogon.
Betegek voltunk kicsit, kisfiam hazahozott az oviból valamilyen vírus-szerűt, amit persze mindenki elkapott, így hétről hétre mindig másvalaki volt rosszul, de azt hiszem, hogy befejeződött ez az időszak is.

Így most, hogy visszatértem és hogy közeleg az ünnep, szeretnék egy játékot hirdetni!
Drága Rendszeres Olvasóim!
Ezt lehet megnyerni!

Mindannyian tudjuk és valljuk, hogy Főzni jó! 

Egészségeset és finomat főzni pedig még jobb!

Amikor két ismerősöm összefogott, és kidolgozták az évszakok ízeit (létezik Nyár, Tavasz, Ősz ízei, sorsoltam is a blogban!), szóval nagyon örültem. 

A könyv lényege, hogy egyszerűen, bármikor elkészíthető, egészséges, hazai alapanyagokból készült ételek találhatók benne.

Én nagyon szeretem, ezért ajánlom, és ezért gondoltam, hogy valakit karácsonyi ajándékként meglepnék vele! 

Ha örülnétek!

Sorsolás: 2014. december 20.

Házasságos Advent 7

Biztos, hogy nálatok is vannak olyan napok, amikor mindig rohan mindenki, amikor nem ér senki sem oda ahova elindul, vagy ha elindult, akkor van néhány kitérő, és máshogy sikerül az eltervezett napot megélni. Na, ez a nap számunkra is ilyen volt. Az a tipikus, rohantunk, és nem volt időnk semmire sem, pedig igyekeztünk.
Nem hiszek abban, hogy bal lábbal kel fel az ember, és azért alakul úgy a napja, ahogy. De azt gondolom, hogy rajtunk sok minden múlik. Az én napom nem volt szervezett, így el is siklott sok fontos és lényeges dolog, amit nem lehet más nap, csak vasárnap megcsinálni, de hát... Lesz még vasárnap.
Viszont úgy gondoltam, hogy azért a mai napot sem ronthatjuk el, és szükség van a mai napi, a mai adag Házasság-ajándékra is.

Mi Férjjel szoktunk Kérdezős játékot játszani.
Semmi nagy számra nem kell gondolni, de jó néha ilyen aprócska és gyermeteg játékkal szórakoztatni magunkat. Még akkor is, ha x, vagy x+1 éve, esetleg x + 10 éve vagyunk házasok.
Persze, megy a tipikus, még mindig ... a kedvenc színed, vagy még mindig bírod... ezt és azt a kaját, színészt, autót, akármit... Ez jó játék. Pl. most derült ki számomra, hogy nem is igazán tudtam, hogy Férjnek eddig ki volt a kedvenc nem magyar színésze. Nahát... Hogy mik vannak...
Nem eget rengető kérdés ez a házasságban, de néha jó ilyeneket játszani és szórakozni.
Persze nem tilos komoly kérdésekről is beszélgetni. De a játék csak úgy működik, hogy CSAK KÉRDEZÜNK, ÉS MEGVÁRJUK A VÁLASZT RÁ! Nem mondjuk, hogy Szerintem, meg hogy Én úgy gondolom....

Ezért a mai feladat:

Kérdezz!

Hiszen minden ember úgy működik, és szereti, ha érdeklődnek iránta. Aki azt mondja, hogy nem, az nem igazán őszinte.
Én szeretek kérdezni, mert engem mindig érdekel, hogy mi van a másikkal. Van olyan ember, aki nehezen kérdez (Férj is ilyen), de ne aggódjatok! Ez nem kíváncsiskodós játék.
Ez leginkább arról szól, hogy beszélgetünk kérdésekkel.

Ezért játszatok kérdezős játékok. Kérdezzétek, érdeklődjetek arról, hogy mit hogyan gondol, mit érez, milyen élménye volt aznap, látott-e valami érdekeset, vicceset, volt-e ami feldühítette, került-e vicces szituációba, vagy akármi...

Én nagyon élvezem, mert mindig sokat nevetünk ilyenkor!

Advent 7. - Gyerekek

Jézus szereti a gyerekeket.

Ezt minden nap erősítsük és tudatosítsuk gyermekeinkben.
Ezt énekeljük el velük, és mi is tanuljuk meg!

Nyomtassuk ki ezeket az érmeket. A gyerekek minden alkalommal, amikor megtesznek valamit ezek közül,  kapják meg az érmeiket! (Ezzel is motiválni tudjuk őket!)

Házasságos Advent 6.

A mai napot a gyülekezetben töltöttük. Igen jó volt. Nagyon sok gyermek volt, aminek mindenki nagyon örült. Az alapzaj persze adott volt, amit az idősebb korosztály kicsit nehezebben viseli és szokja ezt :), de a gyerekek nagyon élvezték.
Ma az iskolás korosztállyal voltam, és Eszter könyvéről beszélgettünk, amit majd megosztok a másik blogomon.

Férj szegény még nem tudott eljönni, mert most őt érte el az a vírus, amivel eddig a gyerekek és én küzdöttünk, így itthon hagytuk. Nimróddal a tegnapi nap óta és után nagy a szerelem, kicserélték. Persze ettől még nevelődnie, formálódnia és alakulnia kell, ahogy nekem is.
De a Férjemhez való érzéseim és gondolataim ilyenkor, amikor beteg, még szeretet-teljesebb. Az az igazság, és ebben azt hiszem az összes feleség egyet ért velem, hogy ha egy Férj / Férfi beteg, akkor nagyon az. Akkor aztán látványosan szenved, és használhatatlan és antikommunikatív és még sorolhatnám. (Tudom fiúk, hogy ezt nehéz hallani, de ez az igazság!)

Szóval ilyenkor, amikor beteg, vagy fáradt vagy kicsit maga alatt van, akkor mindig elmondom neki, hogy miért szeretem. Azt szeretem benned, hogy...
És ilyenkor nem csak felületesen teszem ezt. Ez egyébként egy jó játék is. Csak úgy is szoktuk játszani. Amikor amolyan bújós perceim vannak. Odamegyek, és megkérdezem: "Mit szeretsz bennem? Miért szeretsz engem?" És elmondja nekem. És nincs és nem jó az a válasz, hogy CSAK. Férfiak, egy kicsit tessék megerőltetni magatokat!

Ezért a mai feladat:

Mondd neki: Azt szeretem benned, hogy...

Ugye Te is biztos vagy abban, hogy a Társad szereti, ha kifejezed neki szavakkal és kedvességgel, hogy szereted. De biztos vagy abban is, hogy ha nem fejezzük ki, akkor nem fogja tudni.

Mondd neki sokszor és sokat! 

Házasságos Advent 5.

A mai napom a rohanás és a "semmire nincs nincs időm" jegyében zajlott. Ma valahogy szétestem. Ti is vagytok így?
Rohangáltunk ma, karácsonyi ajándékokat vásároltunk (és bocs, de közben dünnyögtem, hogy mennyire nem szeretem ezt a részét... mármint a vásárlást), és kb. 2 órát voltunk itthon. Akkor kicsit takarítottam, majd rohantunk a gyerekekért, aztán a mamához, mert hogy őtőle kaptak csomagot.
Nem akarok ünneprontó lenni (mondjátok: ne is légy!), de az az igazság, hogy én nem mondom és tanítom a gyerekemet arra, hogy a Mikulás hozza a csomagot, hanem megmondom, hogy mamától, anyától, Julcsi nénitől vagy Pista bácsitól van. (Egyébként Szera ezt jól megfogalmazta a blogjában.)

A mai napom a türelmetlenségről is szólt. Kisfiam az egyetlen férfi körülöttem, akinek sikerül kihoznia belőlem a türelmetlenséget. (És most nagyon szépen fogalmaztam!)...
Megint át kell értékelnem a dolgaimat...
Amikor a türelmetlenségről írok, akkor a tényleges hangos, ideges, kiabálós türelmetlenségről írok. Én egy elég pörgős típus vagyok, aki nem a túl nyugodtságáról híres. Elég nehezen tudom megfogalmazni az érzéseimet... Nem vagyok hangos és kiabálós, és elég nehéz kihozni a sodromból... én legalábbis így gondoltam. De amióta gyerekeim vannak, azóta máshogy van ez.

Mert tényleg azt kell mondjam, hogy csak és kizárólag a GYEREKEIM tudnak kihozni a sodromból. A Férjem nem ilyen. 9 éves házasságunk során még nem veszekedtünk, nem csapkodtuk soha az ajtót, és nem kiabáltunk egymással. Mondjuk, aki ismeri az én édes Férjecskémet, az tudja, hogy ő ahhoz a "hóthalálos-hótnyugalom" típushoz tartozik, akivel nagyon könnyű kijönni.
Inkább mi humorral próbáljuk megoldani a problémáinkat. Ahogyan Judit barátnőm is írta.
Szóval, ma Nimródnak sikerült kiborítania.
Nos, a mi kapcsolatunk a kisfiammal a brazil szappanoperákéhoz hasonló. Hol hullámvölgyben vagyunk mint ma :), hol pedig magasságokban, és akkor nagy a szerelem. Vele nem könnyű, sokat is vitázunk. Aztán persze megy a megbocsátás.

Ezen gondolkodtam ma, a bocsánatról, a megbocsátásról és a bocsánatkérésről.
Kisfiamon látom, hogy milyen nehéz bocsánatot kérni. Nekem sem mindig sikerül.
Nem is könnyű. Persze, néha odavetjük egymásnak: Bocs, Bocsi, Ne haragudj!, de lehetséges, hogy ezt csak megszokásból tesszük.

De vajon hogyan viszonyulunk a Társunkhoz e tekintetben?

A mai feladat: 

Mondd ki: Bocsánat!

Nehéz bocsánatot kérni. Mert megbántott, mert nincs igaza, mert én úgy gondolom, mert nem hallgat rám, mert nekem van igazam, mert olyan makacs, mert... Könnyű megsértődni és megharagudni a házastársunkra. 

Van valami, amivel megbántottad a Társadat, és nem kértél tőle bocsánatot?  Őszintén!

Legyen ez az alkalom egy különleges bocsánatkérés. 

Csak arra figyeljünk, hogy utána ne hozzuk fel a másik számára ezeket a dolgokat. Ha egyszer bocsánatot kértünk, megbeszéltük és megbocsátottunk, akkor azután tegyünk pontot a végére. Ez azt jelenti, hogy nem hánytorgatjuk fel, nem emlegetjük fel azt, ami régen volt.

Mi minden évben egyszer, úrvacsora alkalmával együtt mosunk Férjjel lábat. Ezzel fejezve ki azt, hogy elfogadom a bocsánatát és megbocsátok, ahogyan Jézus is tette a tanítványaival.

Advent 5. - Egészség

Isten különféle és csodálatos zöldségeket, gyümölcsöket és maghozó növényeket teremtett számunkra.



Felismered, hogy milyen maghozó növényeket látsz a képen? Készíts te is hasonlót az otthon lévőkből!




UI.: Ne haragudjatok, de ma egész nap a rohangálásé és az ügyintézésé, és a szombatra készülésé volt a főszerep. Kicsit nehezen értem utol magam, úgyhogy kérlek, ezért nézzétek el nekem, hogy csak ilyen rövidke bejegyzést írok.

Házasságos Advent 4.

A mai feladat csupán ennyi:

Mondd a Férjednek, Feleségednek, Társadnak, hogy Szeretlek!

Nem olyan nehéz ezt kimondani. Nekünk nőknek könnyebb ezt kimondani, mint Nektek, Férfiaknak, de tegyétek meg sokszor. 

Mi szívesen halljuk, Ti pedig mondjátok sokszor.

És ha mi mondjuk nektek, akkor is örüljetek velünk!

Dorkasz

Ez az időszak az adakozásról szól. Arról, hogy ha több dolog van az életünkben, mint amire szükségünk van és volna. A Biblia egyik jól ismert női alakja Dorkász, más néven Tábita, egy joppei keresztény nő, akit Péter feltámasztott a halálból. (Apcsel 9,36-43)
Csodálatos szolgálatot végzett e tekintetben. Figyelt az emberekre, a szükségleteikre, gondoskodott róluk, ruhákat készített nekik. Az egész élete és munkája a másokért élésre és az odafigyelésre tanít.
Engem legalábbis.

Nem olyan régen szembesültem azzal, hogy nagyon sok ruhánk van itthon. Nem vettük, hanem mi is kaptuk őket. Hálás is vagyok a gyermekeim öltöztetőinek (ahogy én hívom őket a Madaras Család Stylistjainak), mert nagyon sok pénzt megspóroltunk azon, hogy nem kellett ruhát vásárolnunk.  KÖSZÖNÖM CSAJOK! :)
Mégis, amikor nem olyan régen pakoltam a szekrényünket, rájöttem, hogy az én gyerekeimnek nagyon sok pulóvere van, amit soha nem fogunk felhasználni, mert nincs rá szükségünk. Ezért a nagy részét bezsákoltam és elvittem a Családsegítő Központba, ahol tudom, eljutnak olyan gyerekekhez ezek a dolgok, ruhák, akiknek szüksége van rá!
Ha neked is van feleslegessé vált ruhád, játékod, tedd be egy zsákba vagy dobozba, és vidd el a

Íme, néhány ötlet, feladat ehhez a történethez:

Olvassátok el a történetet és számozzátok meg a képeket helyes sorrendben!

Színezzétek ki a ruhákat különféle szép színekkel!
Készítsetek a ruhákból memória-játékot!
(Kisebbeknek: Kétszer nyomtassátok ki, vágjatok ki egyforma négyzeteket, majd játszatok úgy vele, mint egy memória-játékkal. Keressétek meg a párját!)

 

Házasságos Advent 3.

Olyan sokszor mondjuk ki magunkban, hangosan vagy mások előtt: "Hálás vagyok a sorsnak / Istennek / xy-nak, mert... És ez jó, ha kimondjuk. A hála jó. Hálásnak lenni jó.
Én nagyon hálás vagyok Istennek, amiért kaptam tőle az én Férjemet. Sokáig és sokat vártam rá, de megérte. Ezért biztosan minden nap hálát adok, hogy Ő van nekem.
Persze emellett sok mindenért vagyok hálás:

az egészségért,

az otthonért,

a családért,

a barátokért,

az ételért...

Mégis úgy gondolom, hogy a leghálásabbnak a Társunkért, a Férjünkért, Feleségünkért kell lenni.

Éppen ezért a mai feladat:

Légy hálás!

A mai feladat, (bár tudom, hogy este írom ezeket a gondolatokat, sajnos nem jutott hamarabb időm), hogy írj le legalább öt dolgot, amiért hálás vagy Neki. Mondd el neki, de sokkal jobb, ha leírod, és átadod, mint egy szerelmes levelet. Aki akarja, postán is feladhatja a levelet a Párjának. (Akár képeslapra is megírhatjuk!) Biztosan nagyon örülne neki, főleg, mert az utóbbi időben olyan kevés levelet kapunk. Lehetőleg érzelmi, lelki dolgokat írjunk le. 

Ui: A gyerekeknek szólót itt találod. :)