2016. november 5., szombat

Filmajánló: Amit még tudni akarsz a szexről

Amikor nyáron a Családos táborban jártunk, kicsit új dolgok is kerültek a hét programjába.
Az egyik legnagyobb élményünk az volt, hogy nálunk járt Mihalec Gábor pár- és családterapeuta, aki nagyon klassz előadásokkal lepett meg minket. És attól volt különleges, hogy nemcsak elméleti feladatokat végeztünk el, hanem gyakorlatiakat is. Szerintem érdemes rákeresnetek a neten, igazán szórakoztató, ahogy és amiről beszél.
Nagyon nagy élmény volt részt venni nekünk egyfajta INTIMITÁS TRÉNINGEN, amely szerintem nagyon fontos, és amely sokat ad és adhat mindenkinek.
Szeretettel ajánlom néhány könyvét is, amelyek szerintem nagyon jók és amelyeket érdemes elolvasni.
Érdemes belevágni.




Tudjátok, mindig az jut az eszembe, - és ezt már talán itt a blogon is sokszor leírtam -, hogy a keresztény körökben mindenki olyan tabu meg titkos és félelmetes dolog a szexualitásról beszélni, mert HÚÚÚÚÚÚ!, pedig nem az. Maga az INTIMITÁS TRÉNING sem erről szól, hanem arról, hogy felfedezzük úja és újra a másikban azt, amiért vonzódom hozzá, amikor szavak nélkül kommunikálunk a másikkal, amikor megsimogatjuk az arcát, amikor beszélünk a dolgainkról, időt szánva rá!

És ti, akik olvastok engem, tudjátok, hogy rendületlenül küzdök a SZERELEM ÉS FŐLEG A HÁZASSÁG mellett, és azt igyekszem képviselni, hogy ez jó dolog.
Ahogyan a szex is jó dolog. :)

A táborban Gábor az egyik előadása alatt bejátszott egy filmrészletet. Jót nevettünk rajta, nekem felkeltette a kíváncsiságomat, már csak azért is, mert az egyik kedvenc színésznőm, Meryl Streep játszik benne. De nem jegyeztem meg a címét, és ki is ment a fejemből.
Szoktam filmeket nézni, leginkább főzés és vasalás közben, de azok amolyan rövidke 45 perces sorozatocskák, amelyeket nem kell követni, nem kell figyelni, és remek lazítás mondjuk krumplipucolás közben.
De ma este Férjjel kettesben maradtunk, mert szombat délután a gyerekek a mamánál alszanak. :) Tudjátok, én vallom azt, hogy szükség van arra, hogy kettesben maradjon a pár, és akkor ne apuka és anyuka legyen, hanem férfi és nő!
Na, és akkor az én édes Férjem megkérdezte tőlem, hogy mit szólnék hozzá, ha néznénk egy filmet. És Ő utánajárt a filmnek, a címének, meg is szerezte, és megnéztük.
Örülök, hogy készült egy ilyen film, ami nemcsak olyan párkapcsolatról szól, hogy egy nagyon szép nő és egy nagyon vonzó pasi hogyan találkoznak, hogyan szeretnek egymásba, és aztán hogyan kínlódnak, míg végül feleségül kéri a pasi a csajt (ez most gyors szabadfordítás), hanem egy olyan film, ami nem szokványos Hollywoodban.
Adott két NEM FIATAL ember, akik 31 éve házasok, (és egyébként el kell mondanom, hogy mind Meryl Streep, mind pedig Tommy Lee Jones nagyszerűek benne, nem véletlenül Oscar-díjas mindkettő. Szóval, kapcsolatuk kihűlni látszik, már-már válságban van, élik a mindennapi semmijüket. Evés, munka és tévézés - rendszerrel.
De mi nők ugye többre vágyunk, és többet szeretnénk, mert romantikus fajta a miénk, és mindent megteszünk azért, hogy megmentsük, megtartsuk a másikat. És itt is így van. Egy hirtelen ötlettől vezérelve elmennek egy kisvárosi párterapeutához. Itt belenézhettek. :)

Tudjátok, én nagyon szeretem a romantikus regényeket, nagy Jane Austin rajongó vagyok, és bármikor megnézek egy rózsaszín romantikus, sírós filmet is.
De valahogy Shakespeare Rómeo és Júliája nem ragadott magával, sem Scarlett O'Hara sem.
A romantikus filmek többségével is az a bajom, hogy csak arról szól, hogy mi van a házasság előtt, hogy jutnak el oda, de aztán?
Szerintem nagyszerű film.
Vígjáték, és semmi magas röptűre nem kell számítani, de mindenképpen jót tesz az ember házasságának. Akár 11 éves házas, akár 25, vagy akár 31.
Mert egy olyan házasságba enged bepillantást engedni, ami szerintem sok ember, házaspár életében jelen van. A legtöbb házasság nem a szex miatt megy tönkre, hanem a kommunikáció hiánya miatt. Mert az emberek többsége nem beszélget a másikkal, nem mondja el a másiknak, hogy mit gondol, mit érez. A terapeutát alakító Steve Carell is nagyon jó benne. Én úgy gondolom, hogy azt sem mondhatja el egy keresztény ember, hogy neki sosincs szüksége segítségre. Valaki mondta nekem egyszer, hogy aki elmegy pszichológushoz, annak kicsi a hite. De ezt én nem gondolom így.
Egyébként szerintem a téma komolysága aktuális. A rendező kicsit csempészett bele néhány poénos jelentet is.
Lehet, hogy sokan azt fogják gondolni, hogy ez egy HÚÚÚÚÚÚ film, amit egy keresztény nem nézhet, de ha egy keresztény nem, akkor ki? Hogyan beszélünk a boldog házasságról, ha a miénk is mechanikussá válik?
Én nagyon élveztem ezt a filmet.
Hétköznapi emberek vannak benne, akik küzdenek az életükkel, de mégsem adják fel.
És ettől különleges ez a film.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése