Nyugi van! # Go to sleep

Nem szeretek aludni! - gondoltam én ezt mindig és régen. De tényleg így gondoltam. Sajnáltam rá az időt. Most viszont, talán a korral jár, vagy csak szimplán elfáradok (valahogy rejtély, hogy 3 gyerekkel és egész napos programokkal ez hogyan lehetséges?), de mindenesetre rájöttem, hogy jó dolog az alvás.
Nincs nagy alvásigényem, de tényleg. 6 óra elég nekem, többet nem tudok aludni, pedig már próbáltam. Azt is észrevettem, hogyha korán elmegyek aludni, mondjuk fél 9-kor, akkor hajnal 3-kor fent vagyok, és képtelen vagyok visszaaludni. Aztán persze egész  nap tiszta kómás vagyok.
Régebben jobban bírtam.
Bagoly típus vagyok. Ha van ilyen. Nem tudtam sohasem korán lefeküdni. Pedig nem jártam buliba, nem jöttem haza hajnal 2-kor sem, de mindig ilyenkor aludtam el. Olvastam. Megszereztem apukám zseblámpáját, és sokszor a takaró alatt is olvastam. Mert ha sokáig fent voltam, anyukám mindig szólt, hogy ALUDJÁL MÁR! De amikor találtál egy jó könyvet, azt nem lehet abbahagyni! Nekem legalábbis nem ment.

Az évek során, amikor az életem hosszú ideje abból állt, hogy pelenkázás, fürdetés, etetés, altatás, szoptatás, ruhamosás, teregetés, főzés, takarítás, ilyesmi - mondjuk egy-két dolgot eltekintve még most is ebből áll :) - ,nem volt se időm, se energiám olvasni. De tényleg. És ez engem nagyon zavart.
De most! Már hogy mindenki önjáró és önellátó, van lehetőségem újra olvasni, és én kihasználom. És bár ez arról szól, hogy menjünk aludni, menjünk is! Nagyon fontos az alvás. Az egészséges életmód 8 alapelvének egyik legfontosabb része. Ha fáradtak vagyunk, nem tudunk úgy teljesíteni. Én a gyerekeimet is arra tanítom és szoktatom, hogy korán lefeküdjenek, hogy időben tudjanak felkelni. Bár ezzel néha küzdünk, mert tovább szeretnének aludni. De az a fránya iskola!
De higgyétek el, fontos az alvás. Én most érzem, a saját bőrömön. Ennyi év után.