Mivel tegnap az Alvás világnapja volt - és bár nem aludtam, de időm sem volt, ma írok nektek. Remélem, örültök, és várjátok! Legalábbis mindig reménykedem, hogy valaki várja. :)
A tegnapi napot szinte végig a konyhában töltöttem, mert valami oknál fogva, ha főztem két napra, a családom egy étkezés alatt mindent eltüntetett, pedig eléggé válogatós társaság. Így eldöntöttem, hogy két napra főzök, és többfélét, biztos, ami biztos. Ilyenkor aztán... sehova nem érek el. De tényleg. Korán reggel ugyan elsétáltam a boltba, mert kisfiam bolti kiflit kért, és nekem meg jól esett sétálni. Hiányzik a mozgás. Mindenesetre, ahogy jöttem haza, a kedvenc parkomon keresztül sétálva, egy cuki kis mókusra lettem figyelmes, aki ugrált a mogyoróbokrok és a fák ágai között. Lefotózni sajnos nem volt időm, de gyönyörködtem benne, mert igazán közel jött. Nagy élmény! :)
Leginkább a tanulással telt az idő, ahogy általában. Nem szeretem az online oktatást, és bár most jelen helyzetre nincs más megoldás, el kell fogadni. Ez mindig vegyes fogadtatással jár, de akár tetszik, akár nem, ez a helyzet. Nem tudunk vele mit csinálni.
Azóta, hogy ezeket írtam este lett. És annyira, de annyira elfáradtam, hogy fél 8-kor elköszöntem a családomtól, és elmentem aludni. Annyira fáradt vagyok, hogy fizikailag nem bírtam fent lenni. Közben hallom, hogy a gyerekek zsjonganak kint, és húzzák az időt a lefekvésig. :) Persze reggel aztán nehezebben kelnek. Amíg iskolába jártak, korábban keltek, és ez jót tett nekik, pedig most is időben lefekszenek. Van olyan osztálytársa Zsófinak, akit hajnalban még fent látok a Facen.
Szóval, ma elfáradtam, de mindenkire szeretettel gondolok.
Én mindig örülök, ha írsz! :) Nálunk sem egyszerű az online-oktatás, de hát ez van... Azóta én is fáradtabb vagyok a anp végére, így abszolút megértem, hogy fél 8kor már aludni mentél. De jó olvasni, hogy mennyi öröm is belefér 1-1 napodba a nehézségek mellett. Csak így tovább!
VálaszTörlésBenned reménykedtem is. :)
Törlés