1Abban az időben történt, amikor a bírák bíráskodtak, hogy éhínség támadt az országban. Elment ezért a júdai Betlehemből egy férfi, hogy jövevényként Móáb mezején lakjon. Vele volt a felesége és két fia. 2A férfi neve Elímelek volt, a feleségének Naomi, két fiának pedig Mahlón és Kiljón volt a neve. Efrátaiak voltak, a júdai Betlehemből. El is jutottak Móáb mezejére, és ott éltek. 3De meghalt Elímelek, Naomi férje, és ott maradt az asszony a két fiával. 4Ezek móábi leányokat vettek feleségül. Az egyiknek Orpá volt a neve, a másiknak Ruth. Ott laktak mintegy tíz esztendeig. 5De meghaltak ők is mind a ketten, Mahlón és Kiljón is, úgyhogy az asszony ott maradt a két fia és a férje nélkül.
Naomi – „A kedves”, „az én örömem”. Most már jobban értjük a Ruth 1,20-ban megnevezett ellentétet: „az én örömem” a „keserűség”-gel (Mára) szemben. A történet is példázza, hogy a bibliai időkben milyen nagyra értékelték az emberek nevük jelentését. Sokszor meghatározta az életüket.
Móáb – – A móábiak Lótnak és idősebb lányának a leszármazottai (vö. 1Móz 19,37) Nem támadták meg őket az izraeliták, még akkor sem, mikor Bálák Bálámmal akarta megátkoztatni őket, sem pedig azután, hogy a midjániakkal bűnre csábították Izraelt.
Színezzétek ki a rajzokat!
Tegyétek sorrendbe a képeket a felolvasott ige alapján! (Természetesen ki kell nyomtatni, és összekeverni őket.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése