Ma Nagy Britanniában jártunk, Angolhonban. 
Reggel George Müller különleges életét ismertük meg, aki a "Kérjetek és adatik." igében bízva árvahazat alapított. A csoport beszélgetésekben a hit erejéről volt szó.
A csoportbeszélgetéseken is ez ő életét vették át. Az én gyerekeim az angolos csoportban.
A dinnye party után:
egy kis ismeretterjesztős, zenés, éneklős angol alkalmon vettünk részt. Kicsit egy kis történelem, egy kis földrajz egy kis Old McDonald, Muffin Dal, és a sok kedvenc mozgatós, mutogatós ének. Megtanultuk kimondani a 2. leghosszabb walesi település nevét. Ebben segítségünkre volt egy igazi brit. Bár ő angol is.
Ha Skóciába vagy Walesbe mentek, ott ne mondjátok, hogy ők angolok! Nem örülnek neki!
A fiúk kedvéért az angol focicsapatok
A leghosszabb walesi település neve. :)
Délután élményfestésben volt részünk, egy igazi kis művésznő segítségével. Azt hiszem a gyerekek ezt nagyon élvezték. Ezt a képet festettük meg:
Mindenki a saját módján, stílusában. Hihetetlen hangulatban születtek a művek. Nagyon jó volt. Én, személy szerint elfestegettem volna egész nap. :) Jó alkotások születtek.
De a fiúk sem unatkoztak ám! Míg mi festettünk, ők Kapura rugásban és Dekázásban mérkőztek meg. Komoly verseny folyt ám!
A legkisebbek pedig a tábort fedezték fel titkos kalandokban.
És persze muffinnal (is) zártuk a napot. Szerintem ezt elfelejtettem fotózni. A süti mindig bejön.
A nép végén pedig az útlevelekbe került a zászló és a matrica.
Fantasztikus!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése