#150. Népek tábora - 5. nap

 

Az 5. Nap Dél- Amerika egyik kis országába, Hondurasba látogattunk el. Mivel ők vidám nép, a bibliai történet is vidám volt. Miután kivonultak Egyiptomból, és Isten száraz lábbal vezette át őket a Vörös-tengeren, utána hálásak voltak, és örömünnepet ültek.

José és a kedves családja látogatott el hozzánk, akik együtt több,mint egy tucat nyelvet beszélnek. José mesélt a saját országáról, az életről, ételekről, állatokról. Sokan ide járnak búvárkodni, a színes korallok miatt.

Hondurasi népviseletben

Tudtátok, hogy egy avokádó fán kb. 600 avokádó terem meg? Nem? Mert mi sem tudtuk. Eddig.

A dinnye evés

után játszottunk hondurasi fogócskát, aminek a neve Landa. Ezt kellett kiabálni, ha megfogtak valakit. Megtanultunk spanyolul számolni tízig, és jött a hondurasi foci. Mert hát Hondurasban a gyerekek szintén fociznak. A játékvezetés spanyol nyelven folyt.

Ebédre Pizza Party volt, ahol minden elfogyott, pedig nem kis mennyiség érkezett.  Ittunk finom szörpöt is.  Játszottunk cukorvadászatot is. 

Délután, ahogy az már szokás nálunk, akiket szerettek volna, métázni mentek. Az egyik kedvenc sport a táborban. 

 

A többiek folytatták a gyöngyfűzést, és Zsófival készült sok- sok kis RiceLand is.  

 

A táborzárás után a szintén hagyományos jégkrémezés jött.

Be kell valljam, én nagyon elfáradtam, de a gyerekek valamiért mégsem igyekeztek haza

Így nézett ki egy útlevél a hét végére:

Véget ért. Szombaton még folytatódott, hiszen ez az igazi táborzárás. Ott a téma Isten országa volt, ahová mindenki vágyik és ahová el szeretne jutni. Remélhetőleg.

Fantasztikus!