NOVEMBERI KEZDÉS...
♡ Mangót kaptam a lányomtól, ami nagy szám, mert ő nagyon szereti, és megosztja velem. Nem irigy, csak nincs az a mennyiség, amit ne bírna megenni. És én is. :)
♡ A macskák folyamatos vicces stílusa, viselkedése. Minden reggel igen jót szórakozunk.
♡ A hétfői nap igen hosszú volt, pedig ez a rövid napom, de értekezlet
volt, és megvártam Másodszülöttet is, miután leszállt a buszról. Erős
migrén is társult a naphoz, úgyhogy kész voltam.
♡ Nem olyan régen jöttünk vissza a szünetről, de már most fáradtnak érzem
magam. Nehezen alszom, sokat vagyok ébren, és fáradt vagyok. De persze
nem igazán látszik rajtam, mert elég pörgős vagyok. Egy idő után
túlpörgős. És ez is fárasztó. Remélem, hogy változni fog a helyzet.
♡ A héten nagyon erős volt a Hold, csak úgy vakított. Keveset és rosszul aludtam egész héten.
Sütőtök - nagyon szeretem.
♡ Férj - saját nagy örömére - végre feljutott a kertbe, amit 1 éven át nem műveltünk, hiszen műtétje volt, de most nagyon boldog, hogy kicsit rendezheti a kertet. Lesz vele munka bőven!
♡ Folytatódik a macskás-pólós képek gyűjtése. Valaki azt mondta, hogy lehetetlen, hogy ennyi macskás póló legyen a világon, de megnyugtattam, hogy még több van. :)
♡ Pénteken a hetedikesekkel osztálykirándulni mentünk. Budapest volt a cél, az Országos Széchenyi Könyvtár és a Pénzmúzeum. Nagyon jó fej ez az osztály, és igazán élvezték a kirándulást. Pestre vonattal mentünk, aztán kicsit gyalogtúráztunk. Megnéztük a Sándor Palotát, és körbenéztünk kicsit a környéken.
♡ Harmadszülöttemmel készült néhány kép, aminek nagyon örülök.
♡ Jó nap volt, és nagyon aranyosak voltak, de tényleg. Kamaszok meg minden, de ettől függetlenül nem lehetett panasz rájuk.
♡ Szintén harmadszülött új mániája lett a sakkozás, de nem játszik a FiatalÚrral, aki ebben sokkal jobb. Az apukáját és engem nyaggat. Nem erőssége, de legalább lelkes. Férj nem tud úgy játszani, hogy engedje nyerni (én azért ebben hiszek, hogy kell az elején sikerélmény), de én szoktam. Nem erős a logikai és matekos képessége, de úgy gondolom, hogy néha kell engedni kicsit. Nekem is engedett a nagypapám, és ez sokat jelentett később az életemben. Persze, azért nem adom magam könnyen, de akkor is nagyon jó látni, hogy örül, ha nyer.
♡ Csudajó kört
tartottunk ma délután
a gyülekezetben. Mózessel tanultunk
és éltünk Egyiptomban 40 évig,
majd menekültünk
Midián földjére. Ott bárányokra
vigyáztunk 40 évig, ahol türelmet tanultunk, majd egy égő bokorból
maga Isten szólt hozzánk. Megígérte, hogy velünk lesz, megsegít. Elkészült egy közös
bokor a történet alapján. És persze kézműveskedtünk is.

Dekopázsoltunk
, fát festettünk, mindenféle izgalmas dolog készült. 
Mózessel együtt elindultunk vissza
Egyiptomba. De hogy mi vár ott ránk
, az csak a következő alkalmon derül ki.
Itt csak magunkat osztom meg, mert így gondolom helyesnek.
Szép, új hetet kívánok mindenkinek!







Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése